Csík Veronika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csík Veronika
Született1935. január 9. (89 éves)
Veszprém
Állampolgársága
Foglalkozásaszobrász
SablonWikidataSegítség

Csík Veronika, művésznevén Csík Vera (Veszprém, 1935. január 9. –) az 1950-es években Magyarországról emigrált magyar-venezuelai szobrászművész, aki kerámia- és bronzalkotásaival nemzetközi elismertségre tett szert. Rangos szobrait magánszemélyek és intézmények vásárolták meg, és Venezuelából eljutottak olyan országokba, mint Ausztrália, Anglia, Kanada, Portugália, Németország, Svájc, az Egyesült Államok, Spanyolország és Magyarország.

Életrajz[szerkesztés]

A második világháború idején a még fiatal Vera elhagyta Magyarországot, és családjával Bajorországban keresett menedéket. Itt ösztöndíjat nyert a Modellkészítő és Szobrászművészeti Iskolába. 1947 és 1950 között Bajorország különböző intézményeiben tartott egyházművészeti foglalkozásokat. Szüleinek azonban más tervei voltak Dél-Amerikában, így Vera 14 évesen, 1950-ben érkezett Caracasba.

Venezuelában eltöltött első tíz éve alatt a hagyományos magyar festészet és hímzés alapjait tanulta meg édesanyjától, Máriától. Vele közösen táncjelmezeket is készített a venezuelai magyar folklór tánccsoport számára. Hozzájárult a Caracasi Magyar Művelődési Házhoz is, ahol a belső faoszlopokat magyar kézművességre jellemző virágmotívumokkal díszítette. Ily módon mindig igyekezett megőrizni kulturális és érzelmi kötődését szülőhazájához, valamint ösztönözni a bevándorlók gyermekeiben az európai nemzethez való tartozás érzését.

Vera 1970-ig dolgozott Caracasban a dekoráció különféle területein. Jobbára asztaldíszítést és ruhákat készített a Venezuelába érkezett, egyre növekvő számú emigráns magyar közösség számára. 1960-ban férjhez ment a szintén magyar Rostonics Vituszhoz, akitől két gyermeke született. Még anyasága ideje alatt is tovább gyarapította és finomította a szobrászatban korábban szerzett ismereteit. A Tűzzománc művészeti Iskola tanfolyamait végezte el, és elsajátította a kerámia, az üveg, a raku, a fémre zománcozás, az öntés és a szitanyomás technikáit. Hivatásos művészként Vera az elsők között foglalkozott kerámiával az országban.

Mindig is foglalkoztatták és érdekelték a természettel kapcsolatos témák, beleértve a lovakat ábrázoló szobrokat, a virágokat, a madarakat és az őshonos dél-amerikai karaktereket. Lovakról készült szobrai valóságos remekművek voltak, és ezekről volt a legismertebb. A magyarországi gyermekkori lovaglásból származó emlékei, amelyek csak növelték a magyar lovak iránti nagy tiszteletét és csodálatát, több mint elég volt számára, hogy e nemes lovak szobrászatban való megörökítésének legkülönfélébb módjait kiaknázza. 1987 és 1988 között három önálló kiállítása volt, amelyek révén hamar ismertté vált a venezuelai művészek körében. Leánya, Rostonics Kincső 1987-ben csatlakozott a műhelyéhez, és 1989-től együtt kezdtek kiállításokat rendezni országszerte, egészen 1997-ig, amikor Vera végleg nyugdíjba vonult.

Kiállítások[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

  • 1980 Fedecámaras Galéria - El Bosque, Caracas
  • 1984 Maite Művészeti Galéria - El Hatillo - Caracas
  • 1987 Márquez Ríos Galéria - El Hatillo - Caracas

A lányával[szerkesztés]

  • 1991 Art Nouveau Galéria - Maracaibo, Venezuela
  • 1991 Sotage Galéria - Puerto La Cruz, Venezuela
  • 1992 Fundafaci Galéria - Eurobuilding Hotel, Caracas
  • 1995 Coelcciónarte Galéria - Las Mercedes, Caracas
  • 1997 Caracas Kortárs Művészeti Múzeuma (MACCSI) (bronzszobrok kiállítása)
  • 1997 A Caracas Kortárs Művészeti Múzeum (MACCSI) gyűjteményébe beszerzett darab (állandó kiállítás)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vera Csík című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]