Ugrás a tartalomhoz

Civilization (sorozat)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Civilization
MűfajKörökre osztott stratégia
FejlesztőMicroprose Software
Firaxis Games
Aspyr
KiadóMicroprose Software
Infogrames Entertainment, SA
2K Games,
Aspyr
TervezőSid Meier
PlatformokAmiga, Microsoft Windows, Linux, Mac OS, PlayStation, Nintendo Switch, PlayStation 4, Xbox One, Xbox 360, PlayStation 3, Wii, iOS, Android, Nintendo DS, Windows Phone, Facebook Platform, PlayStation Vita
Első játékCivilization
(1991. szeptember)
Legutóbbi játékCivilization VI: Gathering Storm
(2019. február 14.)
Hivatalos weboldalhttp://www.civilization.com/

A Civilization egy körökre osztott stratégiai számítógépes játék-sorozat, amelynek első része 1991-ben jelent meg.[1] A legelső részt még Sid Meier kezdte el fejleszteni, a későbbi epizódok során elsősorban kreatív tanácsadóként közreműködött,[2] illetve az egyes részek címében a "Sid Meier's" kitétel is szerepel, mint egyfajta márkanév. Jelenleg hat része van, de számos kiegészítő és spin-off játék is készült, ahogy társasjátékok is. A sorozatot tartják a 4X stratégiák (eXplore, eXpand, eXploit, eXterminate) atyjának.

A sorozat mindegyik része hasonló játékmenettel bír. Lényege egy civilizáció menedzselése makroszinten az őskortól a közeli jövőig. A program körökre osztott, egy körön belül lehet fejlesztéseket eszközölni, lépni az egységekkel, vagy tárgyalásokat kezdeményezni más civilizációkkal. Emellett kutatásokat is lehet folytatni, amelyeket a játékos választ ki. A legtöbb játékban többféle módon is elérhető a győzelem: a hagyományosnak mondható katonai mellett gazdasági, kulturális, diplomáciai, sőt vallási úton is. Általában véve minden újabb részről elmondható, hogy egyharmad részben megtart valamennyit a már létező funkciókból, egy másik egyharmadot továbbfejleszt, és újabb harmad erejéig pedig új dolgokat tartalmaz.A legújabb részekhez már letölthető tartalmak is elérhetőek.

Az első részt Meier még a MicroProse berkein belül fejlesztette. Amikor a céget felvásárolta a Spectrum Holobyte, Meier és társai elmentek és megalapították a Firaxis nevű céget, amely a második rész után az összes epizódot fejlesztette. A kilencvenes évek végén a névjogok miatt kialakult egy vita, hogy ki használhatja a Civilization elnevezést, de ez megoldódott megegyezések és felvásárlások útján. Jelenleg a Firaxis mellett a Take-Two rendelkezik a játékok szellemi tulajdonával.[3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejlesztés a MicroProse-nál (1989-1996)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Idővonal
1991Civilization
1992–1993
1994Sid Meier's Colonization
1995CivNet
1996Civilization II
1997–1998
1999Sid Meier’s Alpha Centauri
2000
2001Civilization III
2002–2004
2005Civilization IV
2006CivCity: Rome
2007
2008Civilization Revolution
2009
2010Civilization V
2011–2013
2014Civilization: Beyond Earth
Civilization Revolution 2
2015
2016Civilization VI
2017–2024
2025Civilization VII

Sid Meier és Bill Stealey 1982-ben alapították meg a MicroProse nevű fejlesztőcéget, hogy repülőgépszimulátorokat és katonai stratégiai játékokat készítsenek. 1989 körül Meiernek megtetszettek az akkoriban felfutóban lévő "istenszimulátor" műfaj, jelesül a Populous és a SimCity játékai.[4] Utóbbi esetében jött rá arra, hogy egy játék akkor is lehet érdekes és izgalmas, ha nem kell benne rombolni. Egy, a cégnél csak nemrég kezdő újonccal, az Avalon Hill társasjátékgyártó cégtől érkező Bruce Shelley-vel közösen kezdtek új játékokon dolgozni. Első játékok az 1990-es Railroad Tycoon volt, amelyet az Avalon Hill által fejlesztett 1830: The Game of Railroads and Robber Barons inspirált. Meier olyan játékon törte a fejét, amelyben egyesíteni lehetett a világ meghódítását a Rizikó nevű társasjátékkal, az 1970-es években népszerű Empire című számítógépes játékkal, és mindezt egy technológiai fával megtámogatva. Meier és Shelley titokban készítették a játék prototípusát, mielőtt bemutatták volna a vezetőségnek – ebből lett az első Civilization, mely 1991 szeptemberében jelent meg. A játék címét a fejlesztés kései szakaszában találták ki, és felmerült, hogy az 1980-as, szintén az Avalon Hill gondozásában megjelent társasjátékkal való névazonosság okán jogi problémák merülhetnek fel. Habár Sid Meier szerint a társasjáték nem volt közvetlen inspiráció a fejlesztés során, a MicroProse biztos, ami biztos alapon inkább licenszelte a névjogokat. A játék címe elé odakerült a "Sid Meier's" kitétel, hogy megkülönböztessék a cég többi játékától, amelyek gyakorlatilag kivétel nélkül szimulátorok voltak – egyben ez az elnevezés egyfajta márkanévként is szolgált már akkor is és a későbbiek során is.[5] Meier fenntartásai ellenére belekerült a játékba a modok használatának lehetősége is.[6]

A Civilization sikerét követően Meier hasonló játékokat szeretett volna fejleszteni, ami nem igazán tetszett Bill Stealeynek, aki azt szerette volna, hogy a MicroProse csináljon további repülőgépszimulátorokat. Meier ekkor már nem volt a MicroProse tulajdonosa, hanem csak megbízási jogviszonyban dolgozó alkalmazott, mert eladta a saját részvényeit Stealeynek. 1994-ben megjelent a Sid Meier's Colonization, amelyen egy másik újonccal, Brian Reynolds-szal közösen dolgozott.[7] Ez a játék a Civilization-höz hasonló volt, azonban az Újvilág felfedezésére korlátozódott. Meier a fejlesztés alatt álló Civilization II stafétabotját átadta Reynolds-nak (megmaradva a tanácsadó ötletgazda szerepében), amely az első olyan Meier-játék volt, amely folytatás, és amely legalább két kiegészítőt kapott.

A Firaxis megalapítása (1996-2001)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a MicroProse a repülőgépszimulátorokkal a játékkonzolok és a játéktermi gépek felé mozdult el, kockázatot vállalt, és nem is jött be: a cég eladósodott. Stealey ahelyett, hogy nyilvánosan befektetőket keresett volna, inkább eladta az egész céget 1993-ban a Spectrum Holobyte-nak, majd ő maga is kiszállt belőle. A kezdetekben a MicroProse függetlenül működött a Spectrum Holobyte-on belül, 1996-ra azonban a két cégnél átalakítások kezdődtek, és csak a MicroProse elnevezést tartották meg. Ez azzal is együtt járt, hogy számos munkahelyet meg kellett szüntetniük, így Meier, Reynolds, és harmadik társuk, Jeff Briggs is elhagyták a céget, és megalapították a Firaxist.[8]

A Firaxis számos játékot adott ki Meier neve alatt, az első ilyen volt a Sid Meier's Gettysburg! 1997-ben. Mivel nem rendelkeztek a Civilization névjogaival, ezért más megközelítést alkalmaztak: 1999-ben elkészült a Sid Meier's Alpha Centauri, mely a játékok folytatása volt a világűrben.

Névjogi viták az Activisionnel és az Avalon Hill-lel

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még mielőtt a számítógépes játék megjelent volna, 1980-ban megjelent egy ugyanilyen című társasjáték a Hartland Trefoil gondozásában, Francis Tresham fejlesztésében, amelyet amerikai terjesztésre az Avalon Hill licenszelt. A kettő közt sok hasonlóság volt, például mindkettőben volt technológiai fa, és bár Meier azt állította, hogy ő maga is játszott ezzel a játékkal, azt is hozzátette, hogy jóval kisebb hatással volt rá, mint akár a SimCity vagy az Empire.[9] Mindenesetre a MicroProse jobbnak látta licenszelni a nevet az Avalon Hill-től.

1997 áprilisában az Activision megszerezte a Civilization névjogok használatát, novemberben pedig ők és az Avalon Hill közösen beperelték a MicroProse-t. Azt állították, hogy a MicroProse kizárólag az első Civilization vonatkozásában használhatta volna ezt a nevet, de több játékban nem, kifejezetten a Civilization II esetében nem.[10] Válaszul decemberben a MicroProse felvásárolta a Hartland Trefoilt, amellyel jogosultságot szereztek a Civilization névvel való rendelkezésre,[11] és 1998 januárjában viszontkeresetet nyújtottak be megtévesztő reklám, tisztességtelen verseny, védjegybitorlás és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt – tették ezt azért, mert az Activision már fejlesztette a saját játékát.

1998 júliusában bíróságon kívül sikerült a feleknek rendezni az ügyet. Ennek keretében a MicroProse rendelkezett a névjogok felől, az Avalon Hill-nek 411 ezer dollárt kellett fizetnie, az Activision pedig licenszet kapott arra, hogy 1999 áprilisában megjelentesse a "Civilization: Call To Power" című játékukat.[12] Az Avalon Hill mindezt elfogadta, ugyanis már ekkor napirendre került, hogy a Hasbro Interactive felvásárolja őket is és a MicroProse-t is. Erre egy hónappal később sor is került, így a Hasbro lett a névjogok tulajdonosa.[13]

Az Infogrames kiadásában (2001-2004)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001 januárjában a francia Infogrames felvásárolta a Hasbro Interactive-ot is, 100 millió dollár ellenében.[14] Az üzlet része volt a Civilization játékok kiadásának joga, az Atari márkanév használata, és a Hasbro saját kézikonzoljának gyártási joga. 2003 májusában az Infogrames hivatalosan is Atarira változtatta a nevét.[15] Amíg ők voltak a kiadó, náluk jelent meg 2001-ben a Civilization III, és annak két kiegészítője. A vezető fejlesztő Jeff Briggs volt, Soren Johnson közreműködésével.

A Take-Two tulajdonában (2004-)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004-ben 22,3 millió dollár ellenében a Take-Two vásárolta meg a Civilization névjogokat.[16] 2005 októberében a kiadó egyik alvállalata, a 2K Games gondozásában jelent meg a Civilization IV.[17] Ekkorra forrott ki Meier elképzelése, mely szerint a játékok minden új epizódja úgy készül, hogy egyharmad részt megtartanak a régi mechanizmusokból, egyharmad részt továbbfejlesztenek, és újabb egyharmad pedig újdonság lesz.[18]

2005 novemberében a Take-Two felvásárolta a Firaxist 26,7 millió dollárért, így egy kézben egyesültek a fejlesztők és a kiadó.[19] Azóta a cég több epizódot is kiadott: a játéksorozat ötödik, hatodik és hetedik részét, a konzolokra és hordozható gépekre fejlesztett Civilization Revolution-t, valamint az Alpha Centauri újrafeldolgozását, a Civilization: Beyond Earth-t.

A sorozat részei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó játékok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékmenet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat minden részében egy telepessel kezdünk, emellett – verziótól függően – lehet más egységünk is (másik telepes, munkás, felfedező). A telepes fő funkciója a városalapítás, de az első két részben a munkás feladatait (út-, csatorna-, repülőbázis-, erődépítés, bányászat, ill. egyéb területátalakítások) is ez látja el. Az alapított városban és a térképen elszórtan elhelyezkedő falvakban juthatunk újabb telepeshez.

A városban képezhetünk különféle egységeket (telepes, munkás, felfedező, transzport-, illetve harcosegységek), vagy emelhetünk épületeket. Az épületek elsősorban a város termelését, védelmét stb. befolyásolják, de a világ-, valamint a harmadik résztől a kis csodák az egész civilizációra kihatnak, amellett, hogy a játék végén, az összegzéskor pont jár értük. A játék célja alapvetően a civilizáció felvirágoztatása, minél több város alapítása, ezek fejlesztése, a terület növelése, illetve ennek védelmére megfelelő hadsereg felállítása. A játékban lehetőség van az ellenség városainak elfoglalására/elpusztítására, de ez nem feltétlenül szükséges a győzelemhez.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Sid Meier's Civilization | Official Civilization Site". civilization.2k.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 5.
  2. ↑ Sid Meier: Sid Meier's Memoir!: A Life in Computer Games. 2020–09–08. ISBN 978-1-324-00587-2 Hozzáférés: 2024. szeptember 5.
  3. ↑ Valentine, Rebekah (2024. június 7.). "Civilization 7 Unveiled at Summer Game Fest, Releasing in 2025". IGN (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 5. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  4. ↑ "The History of Civilization". www.gamedeveloper.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 9.
  5. ↑ "Archivált másolat". 2017. május 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. szeptember 9.
  6. ↑ Jahromi, Neima (2021. szeptember 22.). "Sid Meier and the Meaning of "Civilization"". The New Yorker (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 9.
  7. ↑ Staff, I. G. N. (2000. február 12.). "Brian Reynolds Interview". IGN (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 9.
  8. ↑ "Archivált másolat". 2014. március 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. szeptember 9.
  9. ↑ "Richard Rouse III". Wikipedia (angol nyelven). 2024. augusztus 4.
  10. ↑ http://www.gis.net/~pldr/fah.html
  11. ↑ http://www.mimgames.com/tga/tgg/misc/microprose.shtml
  12. ↑ "SEC Info - Monarch Services Inc - '10KSB40' for 4/30/98". www.secinfo.com. Hozzáférés: 2024. szeptember 10.
  13. ↑ "Archivált másolat". 2008. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. szeptember 10.
  14. ↑ https://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=9F00E4DC1E3FF933A05752C0A9679C8B63&n=Top/News/Business/Companies/Hasbro%20Inc.
  15. ↑ "SEC Info - Atari Inc - 10-KT - For 3/31/03". web.archive.org. 2008. január 27. 2008. január 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. szeptember 10. {{cite web}}: no-break space character in |title= at position 35 (súgó)
  16. ↑ http://www.gamespot.com/pc/strategy/civilizationiv/news.html?sid=6117117
  17. ↑ http://www.firaxis.com/games/game_detail.php?gameid=14
  18. ↑ Takahashi, Dean (2016. február 18.). "Civilization: 25 years, 33M copies sold, 1 billion hours played, and 66 versions". VentureBeat (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 10.
  19. ↑ "Take-Two reveals acquisition prices, hints at future lawsuits". GameSpot (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 10.
  20. ↑ "New 'Civilization' Title Detailed". Totalgaming.net. 2007. március 28. 2007. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. április 4. {{cite news}}: |first= missing |last= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angolul

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Civilization_(sorozat)&oldid=29238635”