Cinzia Monreale
Cinzia Monreale | |
Emily szerepében, A pokol hét kapuja című filmben | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Cinzia Moscone |
Művésznév | Sarah Keller |
Született | 1957. június 22. (66 éves) Genova, Olaszország |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1975 – 2009 |
Híres szerepei | Emily A pokol hét kapuja Connie Piedone Egyiptomban |
Cinzia Monreale IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cinzia Monreale témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cinzia Monreale (Genova, 1957. június 22. –) olasz színésznő.
Pályafutása[szerkesztés]
Édesanyja operaénekes volt. 1975-ben, 18 évesen játszott először filmben, de a Son tornate a fiorire le rose címet viselő alkotásban nem került fel neve a stáblistára. Vittorio Sindoni 1976-os filmjében (Perdutamente tuo... mi firmo Macaluso Carmelo fu Giuseppe) viszont nevét harmadikként tüntették fel. Franco Rossetti, filmjét (Quel movimento che mi piace tanto) követően ismét egy Sindoni rendezésű forgatásba került (Per amore di Cesarina). A két filmet szintén 1976-ban készítették.
Egy év kihagyás után, a későbbi horrorguru, Lucio Fulci irányítása alatt elkészült Ezüstnyeregben tűnt fel. Egy epizódszerep után Joe D'Amatóval dolgozott együtt a Buio Omega című horrorban. Egy kis stílusváltásként a következő szerepet, a Steno által rendezett, Bud Spencer főszereplésével forgatott Piedone Egyiptomban című vígjátékban vállalta.
Ezután visszatért a horror keresztapjához, hogy eljátssza Emilyt, a vak lányt a Pokol hét kapuja című giallóban. 1984-ben egy sci-fiben tűnt fel, de a Fulci-rendezte I guerrieri dell'anno 2072-ben megint nem írták ki a stáblistára. Kisebb szerepek után, 1989-ben megint egy horrorban találta magát, ismét Fulci munkájában. Ez volt a La dolce casa degli orrori. 1991-ben a Joe D'Amato dirigálta Ritorno dalla morté-ban főszerepet kapott.
Kisebb szerepek, valamint az azokat követő három év kihagyás után, 1996-ban Dario Argento horror-drámájában vállalt el egy kisebb szerepet mint a főszereplő, Alfredo Grossi (Thomas Kretschmann) felesége. A filmben a főszerepet Argento lánya, Asia játszotta, A Stendhal szindróma címen került a mozikba. 1996 és 2001 között leginkább csak kisebb szerepekben tűnt fel. Ezen időszakból kivételt képez a Quando una donna non dorme (2000) és a L'accertamento (2001). 2009-es visszavonulásáig szintén csak epizódszerepekben volt látható.
Megjelenése mint önmaga[szerkesztés]
2008-ban egy Lucio Fulci életét feldolgozó dokumentumfilmben volt látható mint riportalany, majd 2011-ben róla készítettek hasonló dokumentumfilmet. Ezek előtt pedig szintén riportalanyként, a Mario Schifanóról szóló dokumentumfilmben szólaltatták meg. A Kill Gil második részében, az előzőektől eltérően nemcsak megjelent, hanem producere és kamerakezelője is volt, 2005-ben.
Filmográfia[szerkesztés]
Bemutató | Cím | Magyar cím | Szerep | Rendező |
---|---|---|---|---|
1996 | La sindrome di Stendhal | A Stendhal szindróma | Alfredo Grossi felesége | Dario Argento |
1981 | E tu vivrai nel terrore - L'aldilà | A pokol hét kapuja | Emily, a vak lány | Lucio Fulci |
1984 | Piedone d'Egitto | Piedone Egyiptomban Seriff a Nílus völgyében[1] |
Connie | Steno |
1978 | Sella d'argento | Ezüstnyereg | Margaret Barrett | Lucio Fulci |
1976 | Perdutamente tuo... mi firmo Macaluso Carmelo fu Giuseppe | Örökre a tiéd[2] | Jessica | Vittorio Sindoni |
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cinzia Monreale című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Cinzia Monreale a PORT.hu-n (magyarul)
- Cinzia Monreale az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Cinzia Monreale az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Cinzia Monreale a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Mymovies