Ugrás a tartalomhoz

Cikkjelölt:Modellalapú rendszertervezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben.
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. szeptember 6., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz.
Ez a szócikk láthatóan fordítás eredménye (valószínűleg gépi fordítás). Segíts te is átnézni, hogy ne maradjanak benne magyartalan megfogalmazások, hibás linkek és téves hivatkozások. Ha ezeket kijavítottad, bátran távolítsd el a sablont.
Ha a sablonnal nem a jelöltek között találkozol, nevezd át, vagy értesítsd a járőröket!

A modellalapú rendszertervezés (MBSE) a Nemzetközi Rendszermérnöki Tanács (INCOSE) szerint a modellezés formalizált alkalmazása a rendszerkövetelmények, a tervezési, elemzési, ellenőrzési és érvényesítési tevékenységek támogatására a koncepcionális tervezési fázistól kezdve és a fejlesztés során. és az életciklus későbbi szakaszaiban.[1] [2] Az MBSE a rendszertervezés technikai megközelítése, amely a tartományi modellek létrehozására és kiaknázására összpontosít, mint az információcsere elsődleges eszközére, nem pedig a dokumentum alapú információcserére. [1] Az MBSE műszaki megközelítéseit általánosan alkalmazzák összetett rendszerekkel rendelkező iparágak széles körében, mint például a repülőgépipar, a védelem, a vasút, az autóipar, a gyártás stb.[3][4][5][6]

Történelem[szerkesztés]

A modellalapú rendszertervezés  kifejezés kifejezés első jelentős nyilvános használata A. Wayne Wymore azonos című könyvében található.[7] Az MBSE kifejezést a SysML Partners konzorcium is gyakran használták a Systems Modeling Language (SysML) nyílt forráskódú specifikációs projektjük 2003 és 2005 közötti időszakában, így meg tudták különböztetni a SysML-t anyanyelvétől, az UML v2- től, ahol az utóbbi szoftver volt. -központú, és a Model-Driven Development (MDD) kifejezéshez kapcsolódik. A SysML szabványosítása 2006-ban széles körben elterjedt modellezőeszköz-támogatást eredményezett a számára és a kapcsolódó MBSE-folyamatokra, amelyek a SysML-t hangsúlyozták lingua francaként .

2007 szeptemberében az MBSE megközelítést tovább általánosították és népszerűsítették, amikor az INCOSE bemutatta "MBSE 2020 Vision" ját, amely nem korlátozódott a SysML-re, és támogatott más versenyképes modellezési nyelvi szabványokat, például az AP233-at, a HLA-t és a Modelica-t.[8][1] Az MBSE 2020 víziója szerint: "Az MBSE várhatóan felváltja a rendszermérnökök által korábban alkalmazott dokumentum-központú megközelítést, és azáltal, hogy teljes mértékben beépül a rendszermérnöki folyamatok meghatározásába, hatással lesz a rendszertervezés jövőbeli gyakorlatára."

2014-től az MBSE kiterjedt a modellezés és szimuláció témaköreire, hogy áthidalja a rendszermodellek specifikációi és a kapcsolódó rendszer szoftver szimulációk közötti rést. Ennek következtében egyre inkább a "modellezés és szimuláció alapú rendszermérnökség" kifejezéssel is társítják.[9]

Az INCOSE SEBoK (Systems Engineering Book of Knowledge) szerint az MBSE a "digitális tervezés egy alhalmaza".[10] Az INCOSE évente tart MBSE találkozókat, valamint MBSE munkacsoportokat is fenntart.[1]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d start [MBSE Wiki]. www.omgwiki.org. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  2. ↑ Model-Based Systems Engineering (MBSE) (glossary) - SEBoK. sebokwiki.org. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  3. ↑ Nouacer (2016. november 1.). „EQUITAS: A tool-chain for functional safety and reliability improvement in automotive systems” (angol nyelven). Microprocessors and Microsystems 47, 252–261. o. DOI:10.1016/j.micpro.2016.07.020. ISSN 0141-9331.  
  4. ↑ Chen, B.. A Case Study of MBSE Method Used in the EMU Train Design, 2018 International Conference on Intelligent Rail Transportation (ICIRT), 1–5. o.. DOI: 10.1109/ICIRT.2018.8641645 (2018. december 1.). ISBN 978-1-5386-7528-1 
  5. ↑ Weiss, E.. A MBSE Approach to Satellite Clock Time and Frequency Adjustment in Highly Elliptical Orbit, MILCOM 2019 - 2019 IEEE Military Communications Conference (MILCOM), 65–69. o.. DOI: 10.1109/MILCOM47813.2019.9020875 (2019. november 1.). ISBN 978-1-7281-4280-7 
  6. ↑ Hause, M.. MBSE Driven IoT for Smarter Cities, 2018 13th Annual Conference on System of Systems Engineering (SoSE), 365–371. o.. DOI: 10.1109/SYSOSE.2018.8428705 (2018. június 1.). ISBN 978-1-5386-4876-6 
  7. ↑ Wymore, A. Wayne. Model-based systems engineering : an introduction to the mathematical theory of discrete systems and to the tricotyledon theory of system design. Boca Raton: CRC Press (1993. június 6.). ISBN 0-8493-8012-X. OCLC 26850986 
  8. ↑ (2007. szeptember 1.) „Systems Engineering Vision 2020, version 2.03”. INCOSE Technical Paper (INCOSE-TP-2004-004-02).  
  9. ↑ szerk.: Gianni: Modeling and Simulation-Based Systems Engineering Handbook, 1, USA: CRC Press (2014. december 1.). ISBN 9781466571457 
  10. ↑ Digital Engineering - SEBoK. www.sebokwiki.org. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Model-based systems engineering című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom[szerkesztés]

Külső linkek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cikkjelölt:Modellalapú_rendszertervezés&oldid=27191834”