Cikkjelölt:Használatközpontú tervezés
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. szeptember 2., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ez a szócikk láthatóan fordítás eredménye (valószínűleg gépi fordítás). Segíts te is átnézni, hogy ne maradjanak benne magyartalan megfogalmazások, hibás linkek és téves hivatkozások. Ha ezeket kijavítottad, bátran távolítsd el a sablont. Ha a sablonnal nem a jelöltek között találkozol, nevezd át, vagy értesítsd a járőröket! Indoklás: A címek is fordítottak. Jelölő: Alfa-ketosav vita 2024. június 1., 20:51 (CEST) |
A használatközpontú tervezés egy olyan felhasználói felület tervezési megközelítés, amely a felhasználói szándékokra és használati mintákra összpontosít. Elemzi a felhasználókat a rendszerekhez kapcsolódó szerepeik alapján, és absztrakt (lényegi) használati eseteket alkalmaz a feladatok elemzéséhez. A vizuális és interakciós tervezést olyan absztrakt prototípusokból származtatja, amelyek a felhasználói szerepek és feladatok megértésén alapulnak.
A használatközpontú tervezést Larry Constantine és Lucy Lockwood vezette be. Az elsődleges hivatkozás a könyvük.[1]
A használatközpontú tervezés módszerei[szerkesztés]
A használatközpontú tervezés nagyrészt formális, absztrakt modelleken alapul, mint például a felhasználói szerepkörök közötti interakció modelljein, az UML munkafolyamat-modelleken, valamint a feladateset és szerepprofilokon. A használatközpontú tervezés támogatói az absztrakt modellezés mellett érvelnek, míg sok tervező valósághű személyiségeket, forgatókönyveket és nagy hűségű prototípusokat használ. A technikákat különösen sikeresen alkalmazták összetett szoftverprojektekben, amelyek egy része esettanulmányokban is beszámolt. [2]
A használatközpontú tervezés és tevékenységközpontú tervezési megközelítés[szerkesztés]
Számos közös jellemzője van a tevékenységközpontú tervezéssel. Inkább a felhasználók tevékenységével foglalkozik, de nem önmagában a felhasználókkal. Constantine (2006) egy integrált keretrendszert mutat be, ahol a használatközpontú tervezés modelljeit a tevékenységelmélet fogalmaival gazdagítják.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Constantine L. Tevékenységmodellezés: A tevékenységelmélet pragmatikus integrációja felé a használat-központú tervezéssel, 2006
- Constantine L. és Lockwood, L. "Struktúra és stílus felhasználói felületek használati eseteiben." M. van Harmelan, Szerk. , Objektummodellezés és felhasználói felület tervezés. Boston: Addison-Wesley, 2001.
- Constantine L. és Lockwood, L. Használati szoftver: Gyakorlati útmutató a használat-központú tervezés alapvető modelljéhez és módszereihez. Reading, MA: Addison-Wesley, 1999. (Orosz fordítás 2004, kínai fordítás 2004, japán fordítás 2005.)
- Constantine, L. „Használat-központú szoftverfejlesztés: új modellek, módszerek és mérőszámok”. In Purvis, M. (szerk.) Software Engineering: Education & Practice. Los Alamitos, CA: IEEE Computer Society Press, 1996.
- Constantine, L. „Alapvető modellezés: Felhasználói felületek használati esetei. ” ACM Interactions, 2 (2): 34-46, 1995. április.
- Strope, J. (2003) „A felhasználói teljesítmény áttöréseinek tervezése.” In L. Constantine, szerk. , Performance by Design: Proceedings of forUSE 2003, the Second International Conference on Usage-Centered Design. Rowley, MA: Ampersand Press.
- Windl, H. (2002) „Győztes tervezése: STEP 7 lite létrehozása használat-központú tervezéssel.” In L. Constantine, szerk. , forUSE 2002: Proceedings of the First International Conference on Usage-Centered Design. Rowley, MA: Ampersand Press.