Christian Urstis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Christian Urstis
Született
1544. december 23.
Liestal
Elhunyt
1588. március 29. (43 évesen)
Basel
Állampolgársága svájci
Foglalkozása
Tisztség Rector of the University of Basel

Christian Urstis (15441588. március 29.) német matematikus, teológus, történetíró. A neve előfordul Urstisius, Wurzticius, Wurstisen alakban is.

Életútja[szerkesztés]

Apja, Pantaleon Wurstisen, Liestalból származott, de Bázel közelébe költözött, és 1545-ben bázeli polgár és utóbb városi tanácsos lett. A fiú a Thomas Plater gimnáziumban tanult, majd a Bázeli Egyetemen teológiai, valamint matematikai és történelmi tanulmányokat folytatott. 1562-ben nyerte el a magisteri fokozatot, azaz a filozófiai doktorátust. A következő évben az akkor Bázelhez tartozó Groß-Hüningen falu lelkésze volt, 1564-ben pedig ideiglenes segédlelkésszé lett a bázeli St. Theodor templomban, de közben az egyetemen matematikát tanított. A lelkészséget hamar feladta, mivel a hívei nem értették beszédeit.

Matematikatanárként írta meg Elementa Arithmeticae című művét valamint egy kommentárt Purbach bolygóelméletéhez – mindkét írás még sokkal halála után is használatban volt. Utóbbi művében egyértelműen a kopernikuszi elmélet mellett állt ki. Komoly bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy utazást tett Itáliába, és Páduában tartott előadásával egyike volt azoknak, akik Galileihez elvitték a kopernikuszi új tanokat.

Történetírói fő művét, Bázel krónikáját 1570-ben kezdte el írni, és 1580-ban jelent meg. Ebben a címereken a színeket azok kezdőbetűivel jelölte.[forrás?] 1577-ben az Epitomes historiae Basiliensis jelent meg, amely egy fajta történelmi helyrajz, és bizonyos értelemben a bázeli krónika előmunkája. Folyamatosan gyűjtötte a bázeli vonatkozású forrásokat, így jöttek létre a bázeli püspökség címerkönyve mellett különböző kéziratos gyűjteményei, például az Analecta, amelyek mai is értékes alapot képeznek Bázel történetének kutatásához. 1585-ben jelent meg két kötetben a Germaniae historicorum illustrium ll., amely a korai német történelem kilenc történetírójának munkáit tartalmazta. Az Urstis hagyatékábam talált feljegyzések szerint szándékában állt megírni a Német Birodalom történetét, de ezt a tervét hivatali kötelezettségei miatt nem tudta megvalósítani.

1585-ben felcserélte a matematikatanárságot az ószövetségi teológiával, majd pár év múlva városi történetíróvá nevezték ki. A hivatal igencsak kedvére való volt, mert megnyitotta előtte a városi levéltár addig hozzáférhetetlen iratait.

1588 márciusában azonban megbetegedett és pár hét múlva, 44 éves korában meghalt.

Művei[szerkesztés]

  • Wurstisen, Ch.: Bassler Chronick, dariñ alles, was sich in Oberen Teutschë Landen, nicht nur in der Statt und Bistumbe Basel, von ihrem Ursprung her, … biss in das gegenwirtige MDLXXX. Jar, gedenckwirdigs zugetragen: sonder auch der Eydtgnoschafft, Burgund, Elsass und Breissgow … warhafftig beschrieben: sampt vieler Herrschafften und Geschlechtern Wapen und Stambäumen, etc. (Eine Missive Enee Sylvii … darinn die Statt Basel kurtzlich beschrieben. Durch C. Wurstisen … vertolmetscht.).. pp. xx. 655. Sebastian Henricpetri: Basel, 1580. fol. Bázel térképe és a címerek színezettek
  • Wurstisen, Ch. (Urstisius): Elementa arithmeticae, logicis legibus deducta in usum Academiae Basiliensis. Opera et studio Christiani Urstisii. Basileae, 1579. Sebastianus Henricpetri.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • August Bernoulli: Christian Wurstisen. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 44, Duncker & Humblot, Leipzig 1898, 346. oldaltól