Osche-rétisáska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Chorthippus oschei szócikkből átirányítva)
Osche-rétisáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Chorthippus
Tudományos név
Chorthippus oschei
Helversen, 1986
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Osche-rétisáska témájú kategóriát.

Az Osche-rétisáska (Chorthippus oschei) a sáskafélék családjába tartozó, Közép- és Délkelet-Európában honos sáskafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az Osche-rétisáska testhossza a hím esetében 13-15 mm, a nőstény 18-23 mm. Viszonylag kis termetű sáskafaj. Alapszíne leggyakrabban barnás, néha szürkés, zöldes vagy sárgás. A torpajzs élei kissé befelé hajolnak, a végükön némileg széttartanak. A hím potroha csak ritkán sárgás-narancsos árnyalatú. Hosszú csápjai alsó oldala világosabb, a végük fehéres és kifelé hajlik. A térd lehet világos vagy sötét színű is. Hátsó lábszára halvány vagy fehéres lehet. A keskeny szárnyak kb. a térdig érnek, a hímek esetében kissé túlnyúlnak rajta. Az első szárny sugárere S-formában hajlik. A nőstény szárnyának alsó szélén gyakran egy világos csík húzódik.

Ciripelése halk, nem feltűnő. Éneke szabályos, félmásodperces strófákból áll, melyeket 2-4 másodperces szünetekkel 2-5 alkalommal ismétel. Mindegyik strófa egy feltűnően erős cirpeléssel kezdődik és hirtelen marad abba.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A csinos rétisáskától külsőre gyakorlatilag nem lehet elkülöníteni, a hím nászéneke és udvarló rituáléja eltérő. Magyarországon mindkét faj megtalálható és északon egy széles sávban hibridizálódnak is. Összetéveszthető a hátas rétisáskával és a vállas rétisáskával is.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában honos, Szlovéniától és Kelet-Ausztriától a Kárpát-medencén és a Balkánon keresztül kb. a Krímig. Nyugat és észak felé a csinos rétisáska váltja fel. Két alfaja ismert: a Ch. o. oschei Görögországban, a Ch. o. pusztaensis (pusztai rétisáska) attól északra fordul elő. Magyarországon is az utóbbi alfaj él, az Alföldön gyakori, a hegy- és dombvidékeken szórványos az előfordulása.

Életmódja[szerkesztés]

Üde, nedves gyepek, rétek, kiszáradó mocsárrétek, szikesek és legelők lakója. A gyepszintben tartózkodik, a kopár foltokat kerüli.

Kifejlett egyedeivel július elejétől októberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, melyekből áttelelés után április-májusban kelnek ki a lárvák.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]