Chopin betegsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
"Chopin a halálos ágyán" Kwiatkowski, 1849, Jane Stirling rendelésére. Chopin ágyában ül (balról) Aleksander Jełowicki, Chopin testvére,Ludwika, Marcelina Czatoryska, Wojciech Gryzmała és Kwiatkowski társaságában

Frédéric Chopin betegsége és harminckilenc éves korában bekövetkezett korai halálának oka máig nem világos. Bár élete során tuberkulózissal diagnosztizálták és kezelték, halála után felmerült pár alternatív diagnózis. Egy teljes felülvizsgálat a lehetséges betegségekre 2011-ben lett publikálva.

Kórtörténet[szerkesztés]

Frédéric Chopin gyermekkora óta betegeskedett és orvosi felügyeletre szorul. Szervezete intoleranciát mutatott a zsíros ételekkel szemben, kifejezetten a disznóval, mely gyomorpanaszokat, hasmenést és súlyvesztést okozott. Később diétával próbálta enyhíteni panaszait; lényeges javulást mutatott bizonyos ételek fogyasztásának köszönhetően, mint például a méz, zab és korpa. Chopin elérte a 170 centiméteres magasságot, ehhez képest 28 éves korában 45 kilogrammot nyomott.

Chopinnek 22 éves korában nem volt arcszőrzete. 1832 azt írja, hogy arcának egy oldalára pofaszakáll nőtt. 1826-ban hat hónapig betegeskedett, nyaki nyirokcsomói megnagyobbodtak és szörnyű fejfájások gyötörték.1830-ban krónikus hidegrázásai orrduzzanatot okoztak, így Chopin arra kényszerűlt, hogy lemondja bécsi koncertjeit.

1831-ben, Párizsban, a 21 éves Chopinnél vérköpés jelentkezett (vért köhögött fel). 1835-ben két hónap hosszat gégegyulladás és hörghurut gyötörte és ennek következményeként Varsóban azt pletykálták, hogy Chopin meghalt.

Nadragulyával kezelte magát a zeneszerző fiatalkorában. Élete utolsó évtizedében a köhögési rohamait, cukor és ópium keverékkel enyhítette. Chopin bőséges nyálkát köhögött fel, általában délelőtt tíz óra környékén. Alkalmanként ivott alkoholt, néha cigarettázott. Élete utolsó évében kitartó hasmenése volt, melyet feltehetőleg a hasnyálmirigy elégtelenség okozott az emésztőnedvek részleges hiánya miatt, de a köptetőként használt cukor is fokozhatta hasmenését.

1849 október 17-én délután kettőkor, váratlan köhögőroham tört a zeneszerzőre. Chopin 39 éves korában halt meg. Orvosa, Jean Cruveilhier, megerősítette halálát úgy, hogy egy tükröt tartott Chopin szájánál és pupilláit megvilágította egy gyertyával. Chopin kérése alapján, Dr. Cruveilhier, egy neves patológus, végrehajtott testén egy boncolást. Halotti jelentése elpusztult egy párizsi tűzvészkor 1871-ben vagy a második világháború ideje alatt. Halotti bizonyítványában leírták, hogy Chopin halálának oka a tuberkulózis és a gégerák. Azonban, Wojciech Grzymała egy Auguste Leonak írt levelében, 1849-ben, azt írja, hogy a boncolás nem mutatta ki tüdejének elváltozását és betegsége ismeretlen az akkori orvostudomány számára. A halotti jelentést közölték Chopin testvérével, Ludwikával, Adolphe Gutmannal és Jane Stirlinggel.

Orvosok[szerkesztés]

Tisztázatlan Chopin kezelőorvosainak száma, azonban számos író azt vallja, hogy 14, 31 illetve "közel 50" ez a szám. A zeneszerző baráti viszonyt ápolt orvosokkal, kik mindenben támogatták őt.

Varsóban Chopin orvosai Jan Fryderyk Wilhelm Malcz, Franciszek Girardot és Frydeyk Adolf Roemer voltak. Bécsben, Chopint Johann Malfatti kezelte, míg Párizsban Aleksander Hofman, Jean-Jacques Molin, André François Cauviere, Jan Matuszyński, Adam Raciborski, Pierre Gaubert, Gustave Papet és Coste. 1848-as londoni tartózkodása alatt Mallan és James Clark foglalkozott vele. Párizsban 1848-49 között Léon Simon, Fraenkel, David Koreff, Louis és Roth törekedett helyzete javításában. Chopin utolsó orvosa Jean Cruveilhier.

Családja[szerkesztés]

Keveset tudunk Frédéric apja, Nicolas Chopin, egészségügyi állapotáról, ki 74 életéve alatt sokszor szenvedett léguti fertőzésekben. A zeneszerző anyjának nem volt semmilyen krónikus betegsége. 87 évig élt.

Frédéricnek három leány testvére volt. Izabela 70 éves korában halt meg, nem volt beteg; Ludwika szintén léguti fertőzésben szenvedett és 47 évesen meghalt; a legfiatalabb lány, Emilia, egészségügyi állapota ingadozó volt, szervezete gyengének minősült. Emilia krónikus köhögésben és nehézlégzésben szenvedett; 15 évesen gyomorvérzésben halt meg. 

Hipotézisek[szerkesztés]

Tuberkulózis[szerkesztés]

Chopin tuberkulózisát a korhoz hű modszerekkel kezelték.

Cisztás fibrózis[szerkesztés]

Chopin balkezének öntvénye

Azt a hipotézist, miszerint Chopin cisztás fibrózisban szenvedett legelőször John O'Shea vetette fel 1987-ben. Chopin panaszai alapján a cisztás fibrózis mellett szóló érvek a következők: gyenge immunrendszer gyermekkorban, genetikai öröklődés (Emilia), gasztrointesztinális tünetek, a zsírdús ételek intoleranciája, alsó légúti fertőzés, gennyesedés, téli depresszió, visszatérő fertőzések a felső légutakban (gégegyulladás, orrmelléküreg-gyulladás), mellkasüreg megnagyobbodás (számos fényképen és karikatúrán látható), egy hőguta, fogszuvasodás, feltehetőleg terméketlenség.

Érszűkület[szerkesztés]

Az érszűkület valószínűleg a Adam K Kubba és Madeleine Young által megállapított betegségek kiváltója. 

Más betegségek[szerkesztés]

Kubba és Young rámutattak más betegségekre is, mint például a cisztás fibrózis, Churg–Strauss-szindróma[1], allergiák, tüdőbajok, tüdőelváltozások, stb.

Terméketlenség[szerkesztés]

Chopin valószínüleg korán kezdte el szexuális életét, de nem hagyott hátra utódokat. Néhány író azt állítja, hogy ez egyértelműen terméketlenségre utalhat.

Depresszió[szerkesztés]

Chopin életrajzírói számtalanszor felhozzák a depresszió témáját, viszont a téma ritkán vitatott pszichiáterek által. Az 1920-ban, Bronislaw Onuf-Onufrowicz által írt tanulmány az egyik legjelentősebb. A szerző életrajzíróktól idéz, Chopin jellemét és pszichés állapotát vitatva. Az irományban szó esik néhány tünetről, melyek mániákus depresszióra utalnak, esetleg skizofréniára. Viszont kihangsúlyozzák a komoly pszichózis hiányát és komoly ténynek bizonyul az, hogy a tünetek erőssége miatt, valószínüleg csak hajlamos volt mentális betegségekre.

DNS-tesztek[szerkesztés]

Az orvosok próbálkoztak engedélyt szerezni arra, hogy szövetdarabot nyerjenek szívéből egy teszthez. Dr. Michael Witt a Varsói Institute of Molecular and Cell Biologytól 2008-ban számtalan kérést tesz a lengyel nagykövetséghez, viszont az engedélyt nem adták meg a teszthez

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Érgyulladás (vasculitis), ahol a a bőr és a tüdő érintett. forrás: WEBBeter.hu: Az érgyulladás (vasculitis) típusai

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chopin's disease című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.