Dongókolibri
Dongókolibri | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A tojó
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Chaetocercus bombus Gould, 1871 | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Dongókolibri témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dongókolibri témájú kategóriát. |
A dongókolibri (Chaetocercus bombus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1871-ben. Sorolták az Acestrura nembe Acestrura bombus néven is.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Az Andok hegységben, Kolumbia, Ecuador és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint száraz erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 7 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nagy, de széttöredezett, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. december 8.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. december 8.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. december 8.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. december 8.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 8.)