Cauchy-eloszlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Breit–Wigner formula grafikonja

A Breit–Wigner eloszlás vagy Breit–Wigner formula (Gregory Breit és Wigner Jenő után) egy folytonos valószínűségi eloszlás az alábbi sűrűségfüggvénnyel

 \sigma(E) = \frac{1}{2\pi}\frac{\Gamma^2}{(E-M)^2+\Gamma^2/4}.

Sokszor Lorentz-görbeként vagy Cauchy-eloszlásként (kiejtés: IPA [koʃi]; kb. kosi) hivatkoznak rá, főképp a matematikai valószínűség-számítás területén.

Fizikai jelentősége a rezonanciagörbék leírásában van (például a részecskefizika vagy a kényszer által rezegtetett harmonikus oszcillátorok esetén). A fenti jelölésben Γ a félértékszélességet, M a maximum helyét jelenti.

A részecskfizikában többek között a rövid életű részecskék energiaeloszlását írja le. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint mennél rövidebb az élettartam, annál nagyobb a Γ félértékszélesség, azaz annál jobban eltérhet a megfigyelt részecske energiája a legvalószínűbb értéktől.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]