Carl Koldewey

	Carl Koldewey
Született	1837. október 26.; Bücken
Elhunyt	1908. május 17. (70 évesen); Hamburg
Állampolgársága	porosz
Foglalkozása	felfedező
	A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Koldewey témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Carl Christian Koldewey (Németország, Bücken bei Hoya, 1837. október 26. – Hamburg, 1908. május 17.) német sarkkutató.

Életrajza

Carl Christian Koldewey 1837. október 26-án született Németországban, Bücken bei Hoya-ban. Johann Cristian Koldewey kereskedő és Wilhelmine Meyer fiaként.

Gimnáziumi tanulmányai után 1853 Húsvétján hajósinasnak állt. A brémai Tengerész Iskolába járt, ahol Arthur Breeusing legjobb tanítványa volt. 1861-ben visszament a tengerész iskolába képzett kapitányként. Koldewey 1866–1867-ben Hannoverben és Göttingenben tanult az egyetemen, többek között matematikát, fizikát és csillagászatot.

Unokaöccse volt Robert Koldewey régésznek, történésznek.

1868-ban kapitánya volt az Északi-sarkra indított első német expedíciónak. Grönlandra keleti partjai mentén haladtak amennyire csak lehetséges volt, de a csapások és az erős jegesedés miatt nem értek célba, végül a 81° 5'-ig, a Spitzbergákig jutott el, majd visszafordult.

1869–1870-ben vezetője volt a második német Északi-sarki expedíciónak Grönlandra és a Jeges-tengerre a Germania kapitányaként. Az expedíció, a Germania gőzhajóval és a Hansa vitorlás hajóval Paul Friedrich Hegemann kapitány parancsnoksága alatt, az expedícióhoz csatlakozott tudósokkal: Karl Nikolai Jensen Borgen(wd) (csillagász, fizikus), Ralph Copeland(wd) (csillagász, fizikus); Grönlandon és a Jeges-tengeren Adolf Pansch(wd) (zoológus, botanikus, orvos), Julius von Payer (térképész), Reinhold Buchholz(wd) (zoológus) és Gustav Karl Laube(wd) geológus.

Bremerhavent 1869. június 15-én hagyta el az expedíció, a két hajó közül a Germania 1869. augusztus 5-én elérte a Sabina szigeteket, majd augusztus 5-én 75 fok 30'-en a NO Shannon-szigetet, ahonnan a teljesen zárt jég miatt kénytelen volt visszafordulni. Az expedíció igazi fénypontja a Kaiser-Franz-Joseph-fjord felfedezése és feltárása volt. Később az expedíciók befejezése után Koldewey mint író működött, és szerzőként is részt vett a tudományos publikációkban. 1871-től a német Naval Obszervatoriumban dolgozott Hamburgban. 1905. július 31-én mint az Admiralitás igazgatója ment nyugdíjba.

Hamburgban, 1908. május 17-én érte a halál.

Nyugat-Alesundban, a Spitzbergákon fekvő Koldewey Állomás(wd) nevű német kutatóállomás névadója Carl Koldewey lett. Az állomás üzemeltetője a Alfred Wegener Intézet.

Források

Jegyzetek

↑ ^a ^b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
↑ Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia. Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999

Földrajzportál
Németország-portál

[1211748b4941089aa09baa923e085b42e0eb4176-1] Brockhaus (német nyelven). Brockhaus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[32480f2f6a5dd4c940fd1d1b8e9c0752b6ddad18-2] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)

[0b24fe4ec835fc078a2a5f02d277d8d68b1d2e80-3] Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia. Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999

[1]

[2]

[3]

Carl Koldewey

Született	1837. október 26.^[1]^[2]^[3] Bücken
Elhunyt	1908. május 17. (70 évesen)^[1] Hamburg
Állampolgársága	porosz
Foglalkozása	felfedező
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Koldewey témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség