Cao Pi
| Cao Pi | |
| Cao Pi két miniszterével | |
| Kína (Vej ()-királyság) 133. császára | |
| Vej Ven-ti () | |
| Uralkodási ideje | |
| 220 – 226. június 29. | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Vej ()-dinasztia |
| Született | 187 Pocsou |
| Elhunyt | 226. június 29. (39 évesen) Lojang |
| Édesapja | Cao Cao () |
| Édesanyja | Pien () |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Cao Pi témájú médiaállományokat. | |
Cao Pi (névváltozatok: C’ao Pi, Cao Ce-huan (); császári név: Vej Ven-ti (); Csiao (), 187 – Lojang (), 226) kínai császár, költő, irodalomkritikus.
Cao Cao fia, Cao Cse () bátyja volt. 204-től élt Je () városában, apja udvartartásában, kora neves költőinek társaságában. Már apja megszerezte a tényleges hatalmat az országban, de csak Cao Pi tette le a trónról a névleges uralkodót, és így a Vej-dinasztia () első császára lett.
Apjához és öccséhez hasonlóan erősen foglalkoztatta a költészet is az uralkodás mellett. Lírája erős szálakkal kötődik az apja udvarában élő Csien-an kor hét költőjének költészetéhez. Irodalomtörténeti tanulmányt is írt Tien-lun lun-ven (’Klasszikus tanulmányok’) címen. Uralkodói pozíciójából is fakadóan előtérbe helyezte a politikai-filozófiai tartalmú munkákat a személyes lírával szemben.
Magyarul
[szerkesztés]- Cao Cse versei / Cao Cao és Cao Pi verseiből; ford. Csukás István et al., vál., prózaford., utószó, jegyz. Tőkei Ferenc; Európa, Bp., 1960
Források
[szerkesztés]- ↑ Elisseeff: Elisseeff-Poisle, Danielle. La civilisation de la Chine classique, Vadime Elisseeff, Arthaud, 580. o. (1979). ISBN 2-7003-0228-1
- Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 49. o.
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Cao Pi témájú médiaállományokat.
| Előző uralkodó: Hszien-ti |
Következő uralkodó: Cao-zsuj |