Cancún
| Cancún | |||
 | |||
| Szállodasora az óceán partján | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Quintana Roo | ||
| Község | Benito Juárez | ||
| Alapítás éve | 1970 | ||
| Községi elnök | Julián Ricalde Magaña | ||
| Irányítószám | 77500-77530 | ||
| Körzethívószám | 998 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 628 306 fő (2010)[1] +/- | ||
| Agglomeráció | 661 176 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0-10 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 21° 09′ 41″, ny. h. 86° 49′ 29″Koordináták: é. sz. 21° 09′ 41″, ny. h. 86° 49′ 29″ | |||
 Cancún
Pozíció Quintana Roo térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cancún témájú médiaállományokat. | |||
Cancún város Mexikóban, a Yucatán-félszigeten, az Atlanti-óceán partján, Quintana Roo szövetségi állam északkeleti csücskében.
Cancún a Riviera Maya névre hallgató turistaövezet központja, 2010-ben körülbelül 630 ezer lakosa volt.[2] A város mára turistacélpontként már világszerte ismert.
Etimológia[szerkesztés]
Can Cún az ottani maják nyelvén azt jelent, hogy „kígyófészek” (mások szerint a név eredete viszont aranyedény).
Földrajz[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
Cancún a Yucatán-félsziget északkeleti részén, csaknem teljesen sík területen az óceán észak–déli irányban húzódó partján fekszik, vízfolyásai nincsenek. A városkörnyéki partvidékeket többnyire mangroveerdők borítják, a szárazföld belsejében a vadon a jellemző, a terület mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas.[3]
Éghajlat[szerkesztés]
A város éghajlata igen forró és viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 33 °C-os hőséget, a rekord meghaladta a 41 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 24,1 °C és az augusztusi 29,7 °C között váltakoznak. Nemhogy fagy nem fordul elő, de még a 10 °C alatti hőmérsékletek is igen ritkák, sőt, a nyári hónapokban 20 °C alá sem csökken a hőmérséklet. Az évi átlagosan 1300 mm csapadék időbeli eloszlására jellemző, hogy ősszel több, tavasszal kevesebb eső hull.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 33,0 | 38,0 | 39,0 | 38,0 | 39,0 | 39,0 | 39,0 | 41,5 | 38,5 | 38,0 | 37,0 | 33,5 | 41,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 28,3 | 29,4 | 30,7 | 32,2 | 33,5 | 33,7 | 34,3 | 34,8 | 33,7 | 31,6 | 29,8 | 28,6 | 31,7 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 24,1 | 24,8 | 25,8 | 27,4 | 28,7 | 29,2 | 29,5 | 29,7 | 29,0 | 27,5 | 25,9 | 24,5 | 27,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 19,8 | 20,3 | 21,0 | 22,6 | 23,9 | 24,7 | 24,8 | 24,6 | 24,3 | 23,3 | 21,9 | 20,5 | 22,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 13,0 | 12,0 | 9,5 | 14,0 | 18,0 | 20,5 | 21,0 | 20,0 | 19,0 | 15,0 | 12,0 | 12,0 | 9,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 105 | 50 | 44 | 41 | 87 | 138 | 78 | 88 | 182 | 272 | 130 | 86 | 1300 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Népesség[szerkesztés]
A település népessége a közelmúltban rendkívül gyorsan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 167 730 |
| 1995 | 297 183 |
| 2000 | 397 191 |
| 2005 | 526 701 |
| 2010 | 628 306 |
Újabb kori története[szerkesztés]
Cancún a 20. század ötvenes évekig ismeretlen, a civilizációtól érintetlen karib-tengeri oázis volt alig néhány halászfaluval és a maják ősi romjaival. A mexikói kormány 1969-ben támogatta a nemzetközi turisztikai nagybefektetők megtelepedését és nekilátott a várost szisztematikusan Acapulco ellensúlyaként kiépíteni, hogy a turizmusipar az ország délkeleti részén is beinduljon.
Cancún területrendezési terve Agustín Landa Verdugótól származott. Az ottani földrajzi adottságok mellett szinte ajánlkozott a floridai Miami Beachhez hasonló fejlesztés. Épült egy gát, ami egy keskeny földnyelvként köti össze Cancúnt a szárazfölddel. A nemzetközi repülőtér (IATA-Code: CUN) a város délnyugati részén található. Cancún a korai 70-es években kezdett el lendületesen növekedni. A szárazföldön szigorúan geometrikus rendszerben épült ki az utcahálózat, ahol a turizmusban dolgozók laknak, míg a mesterséges földnyelven újabb és újabb szállodák épültek. Más mexikói városoktól éltérően ezért Cancúnban sem központi piactér, sem régi katedrális, esetleg templom, vagy egyéb történelmi építmény nincs.
A kereken 20 kilométer hosszú közvetlen tengerparti Zona Hotelera területén mindenféle kategóriájú és méretű szálloda megtalálható. A szállodasoron bevásárlási, szabadidős ill. különféle kikapcsolódási lehetőségeket lehet találni. Velencére emlékeztető központ például a La Isla. A turistaközönség elsősorban az Egyesült Államokból és Kanadából érkezik, az európai vendégek kicsi de stabil csoportja mellett. Cancún a földközi-tengeri buliközpontok Mallorca és Ibiza amerikai megfelelőjének tekinthető.
2003-ban rendezték meg az Kereskedelmi Világszervezet 5. miniszterkonferenciáját, 2004-ben Cancún volt a 73. IKPO-Interpol főgyűlésének a vendégadója. 2010. november 29-től december 10-ig itt került megrendezésre az Egyesült Nemzetek 16. klímakonferenciája.
Bánsági testvérvárosa Temesvár.
Sport[szerkesztés]
A legismertebb cancúni labdarúgócsapat a CF Atlante volt, amely 2007-ben költözött ide Mexikóvárosból, bajnoki címet is szerzett, de 2020-ban visszatért a fővárosba. Helyét egy új klub, a Cancún FC vette át.[5]
Képek[szerkesztés]
-
Cancún szigetének szállodái -
Cancún egy tengerparti képe -
Playa Delfines -
Utcakép a városban -
El Rey romjai
Források[szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 6.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 23.)
- ↑ INEGI – Benito Juárez község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
- ↑ Atlante, Chiapas y Zacatepec se mudan para jugar la Liga de Expansión (spanyol nyelven). MedioTiempo, 2020. június 26. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
Angelika Heider: Mexiko. 2000 München. ISBN 978-3-493-60393-4
További információk[szerkesztés]
