Lóhangya

Lóhangya
	Szőrös lóhangya (Camponotus aethiops)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Hártyásszárnyúak (Hymenoptera);
Alrend:	Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita);
Alrendág:	Fullánkosok (Aculeata);
Öregcsalád:	Hangyaszerűek (Formicoidea);
Család:	Hangyák (Formicidae);
Alcsalád:	Vöröshangyaformák (Formicinae);
Nemzetség:	Lóhangyarokonúak (Camponotini);
Nem:	Lóhangya (Camponotus); Mayr, 1861
Alnemek
	Camponotus (Camponotus); Camponotus (Karavaievia); Camponotus (Mayria); Camponotus (Myrmamblys); Camponotus (Myrmentoma); Camponotus (Myrmopytia); Camponotus (Paramyrmamblys); Camponotus (Tanaemyrmex);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lóhangya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lóhangya témájú kategóriát.

Ez az ízeltlábúakról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Lóhangyák *(Camponotus sp.)* temetőbogár *(Nicrophorus sp.)* és döglégy *(Lucilia sp.)* lakmároznak egy cickányféle *(Soricidae)* tetemén

A lóhangya (Camponotus) a vöröshangyaformák (Formicinae) alcsaládjában a lóhangyarokonúak (Camponotini) nemzetség névadó neme.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A nem alapvetően kozmopolita;^[1] fajai a legtöbb erdőben feltűnnek.

Magyarországi fajok:

szőrös lóhangya (Camponotus aethiops)
nyerges lóhangya (Camponotus atricolor)
ligeti lóhangya (Camponotus fallax)
óriás lóhangya (barnatorú lóhangya, Camponotus herculeanus) — a Kárpát-medencében főleg a hegyekben, 1000 m körül él
vörös lóhangya (Camponotus lateralis)
faodvasító lóhangya (pirostorú lóhangya, Camponotus ligniperda) — a leggyakoribb hazai faj;
szurkos lóhangya (Camponotus piceus)
sárgalábú lóhangya (Camponotus tergestinus)
fekete lóhangya (szürke lóhangya, Camponotus vagus) — az alacsony, meleg tájakat kedveli.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Ebbe tartoznak a legnagyobb magyarországi hangyák — közülük is legnagyobb az óriás lóhangya. Major és minor dolgozóik mérete feltűnően különbözik: előbbiek csaknem háromszor akkorák, mint a minorok. A legkisebbek és legnagyobbak között többféle átmeneti alak is előfordul (Brehm).

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Bolyait többnyire erdőkben építi és mindig viszonylag nedves helyeken — a talaj szárazságára igen érzékeny. Több faj száraz fatönkökben rágja ki járatait (Brehm). Magyarországon is jól ismertek a faodvasító lóhangya Camponotus ligniperda) és a fekete lóhangya (Camponotus vagus) fába rágott fészkei. Sokszor károkat okoz az az élőfák kirágásával, de tarvágás után szívesen látják, mert a földben maradt tuskókat és gyökereket gyorsan szétporlasztja, talajosítja.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés]

Sokszor károkat okoz azzal, hogy az élőfákat is kirágja, tarvágásokon azonban szívesen látják, mert a földben maradt tuskókat és gyökereket gyorsan szétporlasztja.^[2]

Rendszertani felosztása[szerkesztés]

A több száz fajt nyolc alnembe csoportosítják.

Ismertebb fajok (a Magyarországon honosakon túl):

- - óriáshangya (Camponotus gigas) — 2016-ig Dinomyrmex gigas
  - amerikai lóhangya (Camponotus americanus)
  - ezüstös lóhangya (Camponotus auriventris)
  - gesztenyevörös lóhangya (Camponotus castaneus)
  - rozsdás lóhangya (Camponotus chromaiodes)
  - mozambiki lóhangya (Camponotus cinctellus)
  - ausztrál lóhangya (Camponotus consobrinus)
  - dél-afrikai lóhangya (Camponotus cosmicus)
  - vérvörös lóhangya (Camponotus cruentatus)
  - szakállas lóhangya (Camponotus discolor)
  - harcias lóhangya (Camponotus fellah)
  - kertészhangya (Camponotus femoratus)
  - borneói lóhangya (Camponotus festinus)
  - floridai lóhangya (Camponotus floridanus)
  - aranyszőrű lóhangya (Camponotus fulvopilosus)
  - csíkos lóhangya (Camponotus habereri)
  - mézgyűjtő lóhangya (Camponotus inflatus)
  - hosszúlábú lóhangya (Camponotus irritans)
  - japán lóhangya (Camponotus japonicus)
  - ragyogó lóhangya (Camponotus lownei)^[3]
  - foltos lóhangya (Camponotus maculatus)
  - Mocsáry-lóhangya (Camponotus mocsaryi)
  - borzas lóhangya (Camponotus mutilarius)
  - szapora lóhangya (Camponotus nicobarensis)
  - hamvas lóhangya (Camponotus parius)
  - kínai lóhangya (Camponotus pseudoirritans)
  - szecsuáni lóhangya (Camponotus pseudolendus)
  - argentin lóhangya (Camponotus rosariensis)
  - változékony lóhangya (Camponotus rufoglaucus)
  - kétszínű lóhangya (Camponotus sayi)
  - lombjáró lóhangya (Camponotus senex)
  - pirosfejű lóhangya (Camponotus singularis)
  - ezüstszőrű lóhangya (Camponotus storeatus)
  - turkesztáni lóhangya (Camponotus turkestanicus)
  - turáni lóhangya (Camponotus turkestanus)
  - rozsdásfejű lóhangya (Camponotus vestitus)

A Brazília őserdőiben élő kertészhangya (Camponotus femoratus) nagy fák csúcsgallyaira, biztonságos magasba függeszti nagy gonddal szőtt hálóját. A hálót a fára felhordott talajjal tölti meg, és abban alakítja ki fészkét — a földlabdát pedig hamarosan függőkertté alakítják a róla kihajtó broméliafélék (Bromeliaceae) és más epifitonok (Brehm).

Az ugyancsak Dél-Amerikában élő lombjáró lóhangya (Camponotus senex) a szövőhangyákhoz hasonlóan szövi fészkeit levelekből (Brehm).

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Antmaps: Camponotus
↑ Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
↑ Hangyafarm: Camponotus lownei

Források[szerkesztés]

Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae). Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.
Brehm: Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0

[1] Antmaps: Camponotus

[2] Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0

[3] Hangyafarm: Camponotus lownei

[1]

[2]

[3]