Bárium-nitrát
| Bárium-nitrát | |
| |
| |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 10022-31-8 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Ba(NO3)2 |
| Moláris tömeg | 261,336 g/mol |
| Megjelenés | fehér színű, kristályos |
| Sűrűség | 3,2 g/cm³, szilárd[1] |
| Olvadáspont | 550 °C fölött bomlik[1] |
| Forráspont | (nincs) |
| Oldhatóság (vízben) | 90 g/l (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O), Ártalmas (Xn)[1] |
| NFPA 704 |  0
3
3
|
| R mondatok | R8, R20/22[1] |
| S mondatok | S17, S28[1] |
| LD50 | 355 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A bárium-nitrát egy szervetlen vegyület, a bárium salétromsavas sója. A képlete Ba(NO3)2. Színtelen, oktaéderes kristályok építik fel. Vízben oldódik, oldhatósága 100 g vízben 20 °C-on 9 g, 100 °C-on 33 g. Alkoholban oldhatatlan. Mérgező hatású, a mérgezés tünetei a bárium-kloridéra emlékeztetnek.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Ha hevítik elbomlik. Magasabb hőmérsékleten bárium-hidroxiddá alakul hidrogén, bárium-karbonáttá és bárium-oxiddá szén-monoxid hatására.
Előállítása[szerkesztés]
Bárium-karbonátot salétromsavban oldanak fel, majd a keletkező oldatból a bárium-nitrátot kristályosítással nyerik ki.
Felhasználása[szerkesztés]
Felhasználják zöld láng előállítására tűzijátékok készítésénél, tiszta bárium-oxid és bárium-peroxid előállításakor. Az analitikai kémiában a kénsav és a szulfátok kimutatására és meghatározására alkalmazzák.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
