Buda-Cash Brókerház Zrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Buda-Cash Brókerház Zrt. (ejtsd: buda-kes, röviden Buda-Cash) 1995–2015 között egy magyar, értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó brókercég volt. 2015-ben botrányos körülmények között szűnt meg.

Központi címe[szerkesztés]

1118 Budapest, Ménesi út 22.

Története[szerkesztés]

1995 májusában alapította Pintér Zoltán.[1] Alapításától kezdve a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tagja volt.

A 2015-ös botrány[szerkesztés]

A határidős részvénypiac megoszlása 2014-ben Magyarországon

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. február 23-án bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Rt. működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki. A biztosok még aznap átvették a brókercég irányítását az igazgatóságától. A takarékszövetkezetekből kinőtt DRB-bankcsoport négy bankjának tevékenységét szintén felfüggesztették. Az MNB közleménye szerint a céggel szemben indított átfogó felügyeleti vizsgálat alatt „súlyos visszaélésekre utaló információk” derültek ki. A piacfelügyeleti funkciót ellátó jegybank biztonsági okokból zárolta az ügyfelek számláit. Ezek az óvintézkedések visszavonásig, de legfeljebb a vizsgálat végéig maradtak hatályban.[2] Egyidejűleg felfüggesztették a Buda-Cash-sel szoros kapcsolatban álló DRB-bankcsoport mind a négy bankjának a működését is.[3]

Az MNB 2015. február 27-én újabb sajtóközleményt tett közzé a Buda-Cash és a DRB-bankcsoport ügyében.[4] Ugyanakkor a Figyelő című hetilap felvetette, hogy esetleg off-shore cégbirodalom lehet Pintér István érdekeltségei mögött.[5] Az MNB néhány minisztérium, a Buda-Cash és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) részvételével válságstábot alakított.[6] A Magyar Nemzet 2015. február 28-i értesülése szerint megkezdődött a nyomozás sikkasztás gyanúja miatt.[7] Az ügy személyi háttere is nyilvánosságot kapott a napisajtóban.[8] Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 2015. február végén a kirobbant botrányt a második szocialista brókerbotránynak nevezte, utalva a Kulcsár-ügyre is.[9] A kijelentés politikai vihart keltett.[10] A Fidesz 2015. március 6-án korábbi (szocialista) pénzügyminiszterek meghallgatását indítványozta.[11] Tölgyesit – több társával egyidejűleg – a rendőrség 2015. március elején őrizetbe vette.[12] 2018 októberében a büntetőperben első fokon 7 év 6 hónap börtönbüntetést kapott V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt.[13] Az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság 2018. november 14-én, az első tárgyalási napon hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat meghozatalára utasította. [14]

Cégadatok[szerkesztés]

  • Cégjegyzékszám: 01-10-043344
  • Adószám: 12249312-1-43
  • ÁPTF engedély száma: 70.096/1995
  • PSZÁF engedély száma: III/73.009-30/2002
  • KSH-besorolási szám: 12249312-6890-114-01

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]