Bróm-diklórmetán
| Bróm-diklórmetán | |||
| |||
| IUPAC-név | bróm-diklórmetán | ||
| Más nevek | diklór-brómmetán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 75-27-4 | ||
| PubChem | 6359 | ||
| ChemSpider | 6119 | ||
| EINECS-szám | 200-856-7 | ||
| KEGG | C14708 | ||
| ChEBI | 34591 | ||
| RTECS szám | PA5310000 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | FMWLUWPQPKEARP-UHFFFAOYSA-N | ||
| ChEMBL | 346231 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CHBrCl2 | ||
| Moláris tömeg | 163,8 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 1,980 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | -57 °C | ||
| Forráspont | 90 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 4,5 g/l (20 °C-on) | ||
| Veszélyek | |||
| R mondatok | R45 R46 R20/21/22 R36/37/38 | ||
| S mondatok | S45 S26 S28 S27 S36/37/39 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A brómdiklórmetán a trihalogénmetánok közé tartozó vegyület, képlete CHBrCl2.
Régebben égésgátló anyagként, zsírok és viaszok oldószereként, valamint – nagy sűrűsége miatt – ásványok elkülönítésére alkalmazták. Ma már csak reagensként vagy köztitermékként használják szerves kémiai reakciókban.
A közüzemileg tisztított ivóvízben is előfordulhat, mint a klóros fertőtlenítése folyamat mellékterméke.[1]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromodichloromethane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Agency for Toxic Substances & Disease Registry, Accessed 07/10/2012, http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=707&tid=127
