Brády Zoltán
| Brády Zoltán | |
 | |
| Született | Brádi Sándor Zoltán 1940. július 5. Vajdahunyad |
| Elhunyt | 2024. június 16. (83 évesen)[1] |
| Foglalkozása | újságíró |
| Kitüntetései | Szent Márton-díj (1992) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brády Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brády Zoltán (Vajdahunyad, 1940. július 5. – 2024.június 16.) magyar újságíró.
Élete[szerkesztés]
Brádi Sándor mozdonyvezető és István Erzsébet felszolgáló gyermekeként született. 1946-ban szüleivel Erdélyből Miskolcra menekült. 1958-ban a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett.
1958–1961 között vasutasként dolgozott a MÁV-nál. 1961–1966 között az ELTE BTK magyar–könyvtár szakos hallgatója, ezalatt az Egyetemi Lapok, majd a Népszabadság külső munkatársa, a Magyar Rádió társadalmi ösztöndíjasa volt. 1966–1968 között a Magyar Rádiónál dolgozott.
1968-ban szilenciumra ítélték, majd egy üzemi lap munkatársa lett. 1969–1973 között a Magyar Televízió, A HÉT műsorának szerkesztője volt. 1974-től irodalmi műhelyt vezetett IKIN (Ifjú Kommunista Írók Nemzedéke) néven a Vasas Művelődési Házban. 1974–1978 között a Magyar Ifjúságnál dolgozott; itt is szilenciumra ítélték. 1979–1986 között az Új Tükör munkatársa volt.
1983-ban a Legfelsőbb Bíróság bezúzásra ítélte A boldogság gyilkosai című könyvét. 1984–1988 között 11 sajtópere volt, később pénzbírságot, elzárást is kapott. 1986–1988 között a Képes Hét foglalkoztatta.
1988-ban elindította a Kapu című lapot, amelynek főszerkesztője volt.[2] A lap 2019-ig nyomtatásban is megjelent, ezután csak az interneten volt olvasható, 2020 óta azonban az újság weboldalán nincs tartalom. Napjainkban már a régen feltöltött tartalmak sem elérhetőek, a folyóirat egykori weboldala véglegesen megszűnt.
Brády Zoltán 2009 áprilisában, Rózsa-Flores Eduardo halála után azt nyilatkozta, hogy az őszödi beszéd felvételét Rózsa-Flores-szel együtt ők ketten szivárogtatták ki.[3]
Művei[szerkesztés]
- Tigris a Bégmezőn. Három szatirikus egyfelvonásos (1976)[4]
- Postás a fridzsiderben (1976) – a „Tigris a Bégmezőn. Három szatirikus egyfelvonásos” című könyvben jelent meg[4]
- Vetéstől vetésig (1980, többekkel)
- A boldogság gyilkosai, 14 riport a bűnről (1983 – bezúzták
- Eltemettük a részeges nagymamát / A világ legszebb szerelme. Érzelmi dokumentumok; szerzői, Bp., 1985
- Fekete doboz (betiltott írások, 1999)
- Egy szerelem feljegyzései (1999)
- Háton át... a mellbe; Magyar a Magyarért Alapítvány, Bp., 2005 (Artboulvar könyvek)
- Olyan flashem volt...; Kapu, Bp., 2011
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyászhír – Brády Péter Facebook-oldala
- ↑ „A magyar mentalitás tűr-tűr, aztán felrobban”. Barikád 4. (41.), 32-35. o. (Hozzáférés: 2023. augusztus 23.)
- ↑ Brády azt mondja, hogy az őszödi beszédet Rózsa-Floressel szivárogtatták ki NOL, 2009. április 19.
- ↑ a b Brády Zoltán. MEK. ISBN 963-8477-31-8, ISBN 963-8477-37-7, ISBN 963-8477-38-5 (2000)
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk[szerkesztés]
- Kortárs magyar írók
- Meghalt Brády Zoltán újságíró. Index.hu. 2024. jún. 24.
