Bresztovszky Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bresztovszky Ede
Született1889. február 23.[1]
Nagyvárad
Elhunyt1963. május 30. (74 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Bresztovszky Ede Emil (Nagyvárad, 1889. február 23.Budapest, 1963. május 30.[3]) író, újságíró, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

A budapesti egyetemen bölcsészetet, majd jogot hallgatott. 1908–1920 között a Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője volt. A Tanácsköztársaság idején az ismeretterjesztés és könyvkiadás területén dolgozott, az írói választmány tagja volt. Már egyetemistaként dolgozott a Népszavának; 1910-től rendes munkatárs, 1932-től helyettes szerkesztő volt. 1918–1922 között a Világosság Könyvtár-t is szerkesztette. 1940-ben eljött a Népszavától; szakított a szociáldemokrata párttal. 1945 után mint nyugdíjas, visszavonultan élt.

Marx és M. Adler egy-egy művét fordította.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Bresztovszky Ede és Gryneus Vilma voltak.[3] Testvérei: Bresztovszky Béla (1872–1941) gépészmérnök, műegyetemi tanár és Bresztovszky Ernő (1882–1922) író, újságíró, politikus. 1928. december 31-én, Budapesten házasságot kötött Bajor Irénnel.[3][4]

Művei[szerkesztés]

[5]

  • A világháború naplója (Budapest, 1914)
  • A halál birodalma (novellák, Budapest, 1919)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Amíg városatya lettem…A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerkesztette: György Endre. Budapest, Globus, 1931.
  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerkesztette: Weichert Béla. Budapest, 1931.