Braszlav (település)
| Braszlav (Браслаў) (Браслав, oroszul) | |||
 | |||
| Az Uszpenszkaja-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1065 | ||
| Irányítószám | 211970 | ||
| Körzethívószám | 2153 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9266 fő (2026. jan. 1.)[1] | ||
| Tszf. magasság | 139 m | ||
| Terület | 9,24 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 55° 38′ 30″, k. h. 27° 02′ 00″55.641667°N 27.033333°EKoordináták: é. sz. 55° 38′ 30″, k. h. 27° 02′ 00″55.641667°N 27.033333°E | |||
 | |||
| Braszlav weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Braszlav témájú médiaállományokat. | |||
Braszlav (Браслаў, oroszul Браслав, litván nyelven Breslauja) város Fehéroroszországban, a Vicebszki terület nyugati részén, a litván és a lett határ közelében, a Braszlavi járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 12,6 ezer fő volt . Polacktól 123 km-re nyugatra fekszik, a Braszlavi-tóvidéken, a Drivjati-tó északi partján. 1995 óta a Braszlavi-tavak Nemzeti Park központja.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első írásos említése 1065-ből származik, ekkoriban a Polocki Nagyfejedelemség része volt. 1244-ben közelében zajlott le a braszlavi csata. A 14. században már erődítmény is állt itt, melyet 1413-ban a Német Lovagrend ostromolt. A vár romjai csak a 18. századra tűntek el. 1500-ban kapott városi jogokat. 1515-ben Novgorod és Pszkov hadai harcoltak itt a litván nagyfejedelem harcosaival. 1661-ben az oroszok csaknem teljesen elpusztították. 1793–1795 között vajdasági székhely volt, majd 1795-ben Oroszországhoz csatolták. 1794-ben Tadeusz Kościuszko felkelői harcoltak itt a cár csapataival, akik ismét felégették a várost. A lakosság részt vett az 1831-es és az 1863-as felkelésekben is. 1919-ben a helyi parasztok felkeltek a szovjethatalom ellen. 1919–1939 között Lengyelország Wiłnói vajdaságának járási (powiat) székhelye volt. 1939 szeptemberében a BSZSZK-hoz csatolták, majd 1940-ben ismét járási (rajon) székhely lett. 1941. június 27. – 1944. július 6. között német megszállás alatt volt. 1969-ben 5 ezer lakosa volt.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város gazdasága elsősorban az idegenforgalmon alapszik. A tóvidék legszebb részeit felölelő nemzeti park látogatói csaknem mind felkeresik a várost. Élelmiszer- (halfeldolgozás) és könnyűipara is van.
Braszlavot a P14-es út köti össze Mjorin (45 km) keresztül Polackkal (123 km), valamint a lett határállomáson (Urbani, 13 km) át Daugavpilsszel (45 km). A P27-es főút Vidzin (36 km) át Pasztavival (78 km), a P3-as pedig Sarkavscsinával teremt összeköttetést.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város két főutcája (Leninszkaja és Szovjetszkaja) a Drivjati- és a jóval kisebb Novjata-tó közötti földnyelven húzódik és a főtérbe torkollik, ahol a járási hivatal épülete és Lenin szobra áll. Egy kis dombon (Zamkovaja Gora) tárták fel az egykori erődítmény maradványait. A neoromán stílusú Szűz Mária-templom 1824-ben, az oroszos stílusban emelt Uszpenszkaja-templom pedig 1897-ben épült. A régi kórház 19. század végi épülete is említést érdemel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность населения на 1 января 2026 г. и среднегодовая численность населения за 2025 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, посёлков городского типа" (PDF). The population as of January 1, 2026 and the average annual population for 2025 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements (orosz nyelven). National Statistical Committee of the Republic of Belarus. 2026. március 27.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A nemzeti park honlapja (oroszul és angolul) Archiválva 2018. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A város és környékének történelme (oroszul)
- Információk (oroszul)
- Nevezetességek (oroszul) Archiválva 2012. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
