Brómetán
| Brómetán | |||
 Brómetán | |||
 Brómetán | |||
| |||
| Más nevek | Etil-bromid, monobrómetán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 74-96-4 | ||
| PubChem | 6332 | ||
| ChemSpider | 6092 | ||
| EINECS-szám | 200-825-8 | ||
| KEGG | C19354 | ||
| ChEBI | 47232 | ||
| RTECS szám | KH6475000 | ||
| SMILES | CCBr | ||
| InChIKey | RDHPKYGYEGBMSE-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1209224 | ||
| UNII | LI8384T9PH | ||
| UN-szám | 1891 | ||
| ChEMBL | CHEMBL156378 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H5Br | ||
| Moláris tömeg | 108,97 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 1,46 g/cm³, 20 °C-on[1] | ||
| Olvadáspont | ‒119 °C[1] (154 K) | ||
| Forráspont | 38 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 9 g/l (20 °C)[1] | ||
| Viszkozitás | 0,402 cP 20 °C-on | ||
| Gőznyomás | 0,507 bar (20 °C), 0,730 bar (30 °C), 1,475 bar (50 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Tűzveszélyes (F) Ártalmas (Xn)[1] | ||
| NFPA 704 |  1
2
0
| ||
| R mondatok | R11, R20/22, R40[1] | ||
| S mondatok | (S2), S36/37[1] | ||
| Lobbanáspont | ‒20 °C[1] | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 511 °C | ||
| Robbanási határ | 6,8–11% | ||
| LD50 | 1350 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkil-halogenidek | bróm-metán klór-etán jód-etán | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A brómetán egy halogénezett szénhidrogén, az etán brómozott származéka. Színtelen, illékony, jellegzetes szagú folyadék. Erősen fénytörő. Gyúlékony vegyület. Vízben alig oldódik, de az alkohol és az éter jól oldja.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fény hatására elbomlik. A reakció során bróm válik ki, ettől a vegyület barnás színű lesz. Gyúlékony, még az égő cigaretta is lángra lobbantja. Ha lángba jut, erősen mérgező karbonil-bromid (COBr2) képződik.
Élettani hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A brómetán kisebb mennyiségben, levegővel keverve érzéstelenítő hatású. Nagyobb mennyiségben mérgezést okoz, ami légzési nehézségekkel és a végtagok remegésével jár. A mérgezés akár halálos kimenetelű is lehet.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brómetán előállításához etanolhoz először kénsavat, majd kálium-bromidot adnak erős hűtés közben. A képződő brómetánt ledesztillálják. Előállítható brómmal vörösfoszfort tartalmazó abszolút etanolból is.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szerves kémiai szintézisekkor alkalmazzák etilezőszernek. Korábban altatószerként használták kisebb műtétekkor.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai