Botár Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Botár Imre
Született1880. december 3.
Dés
Elhunyt1959. január 27. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásavallástörténész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1902)
SírhelyeFarkasréti temető (2-11-12)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Botár Imre (Dés, 1880. december 3.Budapest, 1959. január 27.[3]) történetíró, tanár. Az Unitárius Irodalmi Társaság tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

1898–1902 között a budapesti Ferenc József Nevelőintézetben tanult. 1902-ben a budapesti tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1902–1904 között Szentgotthárdon tanított. 1904–1906 között fehértemplomi pedagógus volt. 1906–1919 között kaposvári oktató volt. 1920–1938 között a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium rendes tanára volt.[4][5]

Munkássága[szerkesztés]

Gazdasági és településtörténettel, valamint unitárius egyháztörténettel foglalkozott. A magyarországi unitárius egyház történetét feldolgozó műve kéziratban maradt. Számos ide vonatkozó cikke főleg az Unitárius Értesítőben jelent meg. Kéziratban maradt: A magyarországi unitárius egyház története. Alapításától II. Rákóczi Györgyig című munkája. Munkatársa volt az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönynek.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Botár János és Rieman Emilia voltak. 1905-ben, Fehértemplomban házasságot kötött Csernus Kamillával.[6] Fiuk, Imre (1910–1994) okleveles mérnök volt.[7][8]Zoltán fiuk (1909–1965) postaforgalmi igazgató volt.[9]

Sírja a Farkasréti temetőben található (2-11-12).[3][10]

Művei[szerkesztés]

  • A fehértemplomi állami gimnázium harmincéves története (Fehértemplom, 1907)
  • Horatius és Vergilius Róma ethikai megújhodásában (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1908)
  • Mai történettanításunkról (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1908)
  • Történettanítás és szociológia (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1910)
  • A vallásszabadság és Dávid Ferenc (Budapest, 1928)
  • Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája (Századok, 1933)
  • Az unitárius élet munkásai (Budapest, 1940)
  • Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században (A Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület kiadványai. 4.; Szolnok, 1941)
  • Szolnok agrártörténete a XIX. században (Századok, 1943)

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]