Boreális éghajlat

A boreális éghajlat vagy másképp szubarktikus vagy szubpoláris éghajlat a legszélsőségesebb kontinentális éghajlat,^[1] itt fordulnak elő Földünkön a legnagyobb évi hőmérsékleti ingások. Jellemzői a hosszú és nagyon hideg tél és a rövid, hűvös vagy meleg nyár. A nyár viszonylagos melegségének az oka, hogy a magas földrajzi szélességeken hosszúak a nyári nappalok és ezért bőséges a besugárzás. A tél zordságára jellemző, hogy az északi félgömbön a legalacsonyabb hőmérsékleteket nem a sarkvidékeken, hanem ebben az övezetben mérték.^[1]

Ezen övezet rövid nyarán olykor rendkívül erős felmelegedések is előfordulhatnak, mint azt a szibériai Jakutszk éghajlattáblázata szemlélteti:

Jakutszk éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	−5,8	−2,2	8,3	21,1	31,1	35,1	38,3	35,4	27,0	20,5	3,1	−3,9	38,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−39,5	−31,4	−14,1	0,0	12,1	21,7	25,1	21,5	11,9	−3,5	−24,4	−36,8	−4,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−45,9	−41,2	−29,8	−14,3	−0,3	8,3	11,7	8,5	0,7	−12,3	−32,8	−43,2	−15,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−63,0	−64,4	−54,9	−41,0	−18,1	−7,2	−1,5	−7,8	−14,2	−40,9	−54,5	−59,8	−64,4
Forrás: http://pogoda.ru/Yakutsk/

Európában szubarktikus éghajlat fordul elő Oroszország északi tájain, Észak-Svédországban és Finnország nagy részén, Ázsiában Észak- és Közép-Szibériában, Amerikában Alaszka nagy részén és Kanada középső részén. A déli félgömbön a szárazulatoknak a 60-65° szélességek hiánya miatt ez az éghajlattípus nem található meg.^[1]