Boltiere
| Boltiere | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Lombardia |
| Megye | Bergamo |
| Irányítószám | 24040 |
| Körzethívószám | 035 |
| Forgalmi rendszám | BG |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6102 fő (2018. jan. 1.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Terület | 4,21 km² |
| Időzóna | CET (UTC+01:00) |
| Elhelyezkedése | |
 Boltiere
Pozíció Olaszország térképén
| |
| é. sz. 45° 36′, k. h. 9° 35′Koordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 9° 35′ | |
.svg) | |
| Elhelyezkedése Bergamo térképén | |
| Boltiere weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boltiere témájú médiaállományokat. | |
Boltiere mintegy 6000 fős kisváros Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 6102 fő (2018. január 1.).[1] +/- Boltiere Verdellino, Brembate, Pontirolo Nuovo, Ciserano és Osio Sotto községekkel határos.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Első nyomai lakott helyként ligúr és cenomanos (gall) törzsektől maradtak fenn. Ezek később beolvadtak a Római Birodalomba, ami a település pontos felépítését és kinézetét meghatározta. Fejlődésére előnyös volt, hogy a Bergamót Milánóval összekötő hadi és kereskedelmi út mellett fekszik.
Később a longobárdok királyságához, majd a Német-római Birodalomhoz tartozott, amely a bergamói püspökre bízta. Ezt a 972-es évből ránk maradt, I. Ottó német-római császártól származó okirat tanúsítja.
Időrendben a következő szöveg 909-ből való, amely név szerint említi lakott településként: „Andevertus filius quondam Grasemundi de Bolterio”. A helynév bizonyára a környék mocsaras-pocsolyás jellegére utaló Bolta kifejezésre vezethető vissza, amely a középkorban még meglevő Gerundo-tó északi maradványaira utal.
Más, konkrét elemekkel nem bizonyítható, feltevés szerint a település neve személynévből alakult ki.
A 11. századi rövid fejlődés után Boltiere, az egész bergamói körzethez hasonlóan a guelfek és ghibellinek véres viszálykodásában volt érintett. Különösképpen a falu, amely ghibellin-birtokként számos összeütközést vívott, a közeli Trezzo sull’Adda, a guelf Colleoni család birtoka ellen.
Ennek következtében Boltiere véderődöt és kastélyt kellett építsen, amely a 15. században elpusztult, de némely maradványai későbbi építményekben fennmaradtak.
A milánói Visconti család birtoklását követően, 1428-ban, a terület a Velencei Köztársaság fennhatósága alá került. A Serenissima határozottan fellépett a középkori viszályokkal szemben, ami a távlati politikai céloknak megfelelő társadalmi-gazdasági környezetet eredményezett.
A Velencei Köztársaság az itteni hegyszorosnál vámállomást létesített a Bergamo felé irányuló kereskedelem ellenőrzésére és az útonállók megfékezésére. Ez előnyös hatással volt a falu fejlődésére.
Velencével együtt subentrò, 1797-től francia uralom alá került a Ciszalpin Köztársaság keretében, amely Osio Sottóhoz csatolta. Később az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatósága alatt visszaszerezte máig fennálló önkormányzati önállóságát.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Boltiere című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Istat. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
További információk[szerkesztés]
|
Ez az olaszországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
