Blaski-per

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Blaski-per az 1956-os forradalom utáni megtorlásnak az a pere volt, amely Mansfeld Péter másodrendű vádlott, ipari tanuló, a megtorlás legfiatalabb mártírjának halálra ítéléséhez és kivégzéséhez vezetett 18 éves korában, 1959. március 21-én.

Az öt fiatal ellen lefolytatott per elsőrendű vádlottja a csoport legidősebb tagja, a Mansfeldnél három évvel idősebb Blaski József volt. A másik három vádlott: Bóna Rezső segédmunkás, Mansfeld volt osztálytársa; Furka László ipari tanuló, Bóna barátja és a Mansfeldnél két évvel fiatalabb tanuló, Egei Attila.

A per kiválóan alkalmas volt arra, hogy támogassa a restaurált kommunista rezsimnek azt a máig ható propagandatézisét, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők és „reakciós” elemek összefogásának állította be.

Az ötfős csoportból Blaski, Mansfeld és Bóna aktívan részt vettek a forradalomban, de csak azután kerültek a rendőrség látókörébe, hogy együtt (autó)lopások sorozatát követték el, lefegyvereztek egy rendőrt és 1956-os röplapok terjesztését tervezték. A két vezető Blaski és Mansfeld voltak, közülük a politika Blaskit érdekelte kevésbé.

A Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa 1958. október 28-án kezdte el tárgyalni az ügyet. A fő vád kétrendbeli gyilkosságra szövetkezés volt, a vádlók ebből bontották ki az „ellenforradalmi indíttatás” körülményét.

Blaski taktikus volt, arra játszott, hogy elmebetegnek mutassa magát. Mansfeld azonban az eljárás során végig ellenállt, vasdarabbal akarta leütni őrét, egy helyszínelés során pedig meg is szökött és közben eltörte a karját.

Az elsőfokú tanács 1958. november 21-én még életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki Mansfeldre, másodfokon azonban 1959. március 19-én halálra ítélték. Blaski életfogytiglani fegyházbüntetést, a többiek 3-10 év börtönt kaptak.

Irodalom[szerkesztés]

  • Eörsi László: Mansfeld Péter. (In: Mítoszok helyett - 1956. noran könyvkiadó kft., 2003. 261-301. o.)

További információk[szerkesztés]