Biró Gábor (fizikatörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biró Gábor
SzületettGoitein Gábor
1925. szeptember 26.
Budapest
Elhunyt2007. március 8. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafizikus,
tudománytörténész,
egyetemi tanár
SablonWikidataSegítség

Biró (Goitein) Gábor (Budapest, 1925. szeptember 26. – Budapest, 2007. március 8.) professzor, fizikus, tudománytörténész, műegyetemi tanár.

Életpálya[szerkesztés]

Goitein Szigfrid gyárigazgató és Bíró Ilona fia.[1] 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. 1957-ben az ELTE-n filozófiából diplomázott. 1959-ben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) (akkor ÉKMüE) Kísérleti Fizikai Tanszékén tanársegéd. Kandidátusi disszertációját: Fenomenológia és modell alkotás szerepe a fizikai kutatás történetében címmel 1969-ben védte meg. Több évtizeden keresztül közlekedésmérnök-hallgatóknak kvantummechanikát, relativitáselméletet, magfizikát tanított. M. Zemplén Jolán professzornő - akivel együtt több fizikatörténeti kutatást végzett - halála után 1975-től 1988-ig tanszékvezető. 1978-1987 között a BME egyik rektorhelyettese. 1981-től egyetemi tanár. 1996-tól a Gábor Dénes Főiskolán az Alaptudományi Tanszék vezetője volt, emellett az LSI Informatikai Oktatóközpontban a tudományos főigazgató-helyettesi posztot is betöltötte.

Kutatási területei[szerkesztés]

  • A klasszikus fizika kutatás-módszertani kérdéseit, kiteljesedését és túlhaladását vizsgálta. Fényes Imre fizikust tekintette tanítómesterének.
  • A Műegyetemen M. Zemplén Jolánnal együtt hozta létre az MTA Tudomány és technikatörténeti tanszéki kutatócsoportját, valamint az MTA Tudomány- és technikatörténeti komplex bizottságát. Részt vett a MTESZ Tudomány- és technikatörténeti bizottsága munkájában is.
  • A Nemzetközi Tudománytörténeti Unió (IUHPS) számos kongresszusán szerepelt előadásaival. 1965 és 1989 között, a szervezet magyar nemzeti bizottságának titkára volt.
  • A Műegyetemen tanszékvezetése idején indultak el a kvantumoptikai kutatások.

Írásai[szerkesztés]

A matematika-, fizika- és kémiatanítás világnézeti kérdései. 1-2. Bp., 1966. Országos Pedagógiai Intézet.

Fizika 1-2. Válogatott fejezetek a fizikából. Társszerzőkkel. Bp., 1967. Tankönyvkiadó. (Több kiadásban is megjelent.)

Tudományelmélet, tudománytörténet, szaktudomány. Társszerzővel. Bp., 1973. MTESZ.

Válogatott fejezetek a modern fizikából. Társszerzőkkel. Bp., Tankönyvkiadó. 1973. (Több kiadásban is megjelent.)

Hallgatói segédlet a Fizika II. című tárgyhoz. Bp., 2003. Gábor Dénes Főiskola.

A Fizikai Szemlében számos fizikatörténeti cikke, recenziója jelent meg.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

  • Szakmai érvelésekkel elérte, hogy a BME-n létrejöjjön a Természet- és Társadalomtudományi Kar.
  • Számos nemzetközi szervezet magyar nemzeti bizottságának volt tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]