Bikini-atoll

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bikini-atoll
Világörökség
A Crossroads Able kísérleti atomrobbantás a Bikini-atollról nézve
A Crossroads Able kísérleti atomrobbantás a Bikini-atollról nézve
Adatok
OrszágMarshall-szigetek
Világörökség-azonosító1339
TípusKulturális helyszín
KritériumokIV, VI
Felvétel éve2010
Elhelyezkedése
Bikini-atoll (Marshall-szigetek)
Bikini-atoll
Bikini-atoll
Pozíció Marshall-szigetek térképén
é. sz. 11° 37′, k. h. 165° 24′Koordináták: é. sz. 11° 37′, k. h. 165° 24′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikini-atoll témájú médiaállományokat.

A Bikini-atoll (más néven Pikinni-atoll) egy atoll a Marshall-szigeteken, a Csendes-óceánon. 23 szigetből áll, melyek mintegy 594 km²-nyi lagúnát ölelnek körbe. A szárazföld összterülete 8,8 km². A Csendes-óceáni kísérleti terület részeként az USA 23 hidrogénbombát és atombombát robbantott itt fel 1946 és 1958 között.

Felfedezője, Otto von Kotzebue a területet Johann Friedrich von Escholtz után Escholtz-atollnak nevezte el, a második világháborúig a nyugati világban ezen a néven volt ismert.

A bombarobbantásokat megelőzően lakott terület volt. Lakosait kitelepítették a Kili-szigetre. A tesztek 1946 júliusában kezdődtek. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején pár idevalósi megpróbált visszaköltözni, de a túlságosan nagy radioaktivitás miatt meggondolták magukat.

A nukleáris kísérleti robbantások[szerkesztés]

Miután a japánokat elűzték a Marshall-szigetekről 1944-ben, a szigetek és atollok az amerikai haditengerészet adminisztrációja alá kerültek. 1946-ban a Bikini sziget lett az Operation Crossroads helyszíne, egy olyan katonai tudományos kísérleté, melynek célja az atombombák hatásának tanulmányozása volt a haditengerészeti hajókra. A vizsgálatok előtt át kellett helyezni az atoll 166 bennszülött mikronéziai lakosát, akiket előbb a Rongerik szigetre, majd a Kili-szigetre vittek, mintegy 800 km-re délkeletre Bikinitől.

A világ első atomfegyver vizsgálatát 1946. július 1-jén, Bikini szigeténél végezték, 20 kilotonnás atombombával, amit egy repülőgép dobott le és ami a levegőben robbant, a flotta mintegy 80 elavult, második világháborús hadihajója, köztük csatahajók és repülőgép-hordozók felett. A második vizsgálat július 25-én volt, ez volt a világ első víz alatti atomrobbantása, ami hatalmas radioaktív vízoszlopot dobott fel és kilenc hajót elsüllyesztett.

További teszteket végeztek 1954-1958 között, melyek közül néhány termonukleáris volt. Ekkoriban a Bikini és az Enewetak atoll az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának csendes-óceáni kísérleti terepe volt. 1956-ban a Bikini volt a helyszíne az első hidrogénbomba felrobbantásának, amit szintén egy amerikai repülőről dobtak le.[1]

Bikini sziget[szerkesztés]

Ez a legészakkeletibb és legnagyobb, 4 kilométer hosszú sziget a legismertebb. 12 kilométerre északkeletre van Aomen (az első sziget ebben az irányban), Bikinitől délre pedig Bukonfuaaku fekszik. A bikini fürdőruhát is erről a szigetről nevezték el, az alakja miatt.[2]

1946 és 1958 között 23 nukleáris töltetet robbantottak itt fel. Az itt élő mintegy 200 ember az áttelepítés előtt leginkább halat, kagylót, banánt és kókuszdiót fogyasztott (állítólag az első robbantások után zöld kókuszdió nőtt). 1968-ban az USA lakhatóvá nyilvánította a szigetet, és megkezdték a visszatelepítéseket. 1978-ban, mikor a vizsgálatok a stroncium–90 veszélyes arányát mutatták ki, a szigetet újra kitelepítették. Az őslakosok perbe fogták az Egyesült Államokat, és 150 millió dolláros kártérítést kaptak.[3] A terület újbóli lakhatóvá tétele ennek a többszörösét emészti fel.

A sziget ma[szerkesztés]

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) 1997-ben úgy találta, hogy a sziget biztonságos ahhoz, hogy sétáljunk rajta. Bár a sugárzás még mindig magasabb a Bikini szigeten, mint a többi Marshall szigeten, a mért értékek már nem veszélyesek az egészségre. A veszély a helyben termett ételek huzamosabb időn keresztüli elfogyasztásából ered, mert jelentős radioaktivitás halmozódhat fel szervezetünkben. Emiatt nem tartják még újra benépesíthetőnek a szigetet.[4]

Enyu sziget[szerkesztés]

A Bikini atoll délkeleti szigete, ahol repülőtér is található, 1400 méteres, füves leszállópályával.

Turizmus[szerkesztés]

Az atoll akár több hónapos tartózkodással is biztonságosan látogatható, főleg búvárkodás céljából keresik fel. Egyrészt a tengeri élővilágot és a természetes környezetet, másrészt az elsüllyedt hadihajókat lehet megfigyelni (köztük a Saratoga CV3, Nagato japán hadihajó, USS Arkansas hadihajó, valamint több más hajó és tengeralattjáró), amik legalább 50 méter mélyen vannak.[5]

Gazdasági nehézségek és repülésbiztonsági kérdések miatt a helyi repülőtársaság, az Air Marshall Islands 2008-ban és 2009-ben nem indított járatokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "Bikini." Encyclopædia Britannica. Ultimate Reference Suite. Chicago: Encyclopædia Britannica, 2009.
  2. The Bikini’s Inventor Guessed How Much It Would Horrify the Public”, 2013. július 5. (Hozzáférés ideje: 2016. március 22.) (angol nyelvű) 
  3. Marshall Islands Nuclear Claims Tribunal. (Hozzáférés: 2007. július 22.)
  4. IAEA Bikini Advisory Group Report
  5. http://www.yokwe.net/index.php?name=News&file=article&sid=1230 Bikini Atoll, Marshall Islands Revisited: "Crossroads, Plus 60 Years"

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikini-atoll témájú médiaállományokat.