Bierbauer Lipót Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bierbauer Lipót Ferenc
Született 1841. november 9.
Kecskemét
Elhunyt 1917. február 7. (75 évesen)
Balatonfüred
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus

Bierbauer Lipót Ferenc (Kecskemét, 1841. november 9.Balatonfüred, 1917. február 7.) magyar fizika- és kémiatanár, bencés szerzetes.

Életpályája[szerkesztés]

1857-től a bencés rend tagja. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán folytatta. 1864. november 19-én pappá szentelték. 1864-1865 között Sopronban a főgimnáziumban tanított fizikát és kémiát. 1865-1867 között Pannonhalmán a Szent Benedek-rend Katolikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán tanár és székesegyházi hitszónok volt. 1867-1885 között a győri főgimnáziumban tanított. 1885-1914 között jószágkormányzó a pannonhalmi bencés rend veszprémi kerületében, veszprémvarsányi és tarjánpusztai birtokán. Részvénytársaságot alapított, műszaki bizottságot szervezett. Főként a fizikai eredmények hasznosításának kérdései foglalkoztatták. Győrött már az 1870-es években több helyre bevezette a telefont és a villamos ívlámpával való világítást. Egyik érdeme a győri vízvezeték megalapítása. 1914-től nyugalomban élt Tihanyban illetve Balatonfüreden.

Írásai[szerkesztés]

A fizika, vegytan és csillagászat területéről több tankönyvet írt.

  • Vegytan a legújabb elméletek alapján - 1876.
  • Győr megyei borászat - 1873.
  • Physika, a középtanodák felsőbb osztályai használatára - 1878, tankönyve az első magyar nyelvű fizikai tankönyv volt.
  • A fizikának elemei középiskolák számára - 1884.
  • Csillagászat toldalékul a fizika elemeihez - 1884.

Források[szerkesztés]