Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás
| Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás | |
 | |
| Ország | Oroszország |
| Hely | Arbat kerület |
| Névadó | Oroszországi Állami Könyvtár (nemzeti könyvtár, közkönyvtár és tájékozódási pont) |
| Állomáskód |
|
| Műemlékvédelmi besorolás | tentative cultural heritage site in Russia |
| Megnyitás | 1935. május 15. |
| Építész(ek) | Szamuil Mironovics Kravec |
| Felhasználási terület |
|
| Legnagyobb mélység | 12 m |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 2 |
| Része ennek | moszkvai metró |
| Szomszédos állomások |
|
| Vasútvonalak | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Elhelyezkedése | |
 Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás
Pozíció Moszkva térképén
| |
| é. sz. 55° 45′ 04″, k. h. 37° 36′ 36″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 04″, k. h. 37° 36′ 36″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bibliotyeka imenyi Lenyina (oroszul Библиоте́ка и́мени Ле́нина, magyarul szó szerint: Leninről elnevezett Könyvtár) a moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található egyik állomása. A Tverszkoj kerületben, a moszkvai Központi közigazgatási körzetben fekszik, a Mohovaja ulica alatt, a Kreml közelében. 1935. május 15-én nyitották meg az első moszkvai metróépítkezés keretében. A közeli, akkori nevén Lenin Könyvtárról nevezték el, aminek ma Oroszországi Állami Könyvtár a neve.
Az állomásnál négy metróvonal kereszteződik a legnagyobb moszkvai metrócsomópontot alkotva, amelynek többi három állomása az Arbatszkaja (Arbatszko-Pokrovszkaja vonal), az Alekszandrovszkij szad (Filjovszkaja vonal), valamint a Borovickaja metróállomás (Szerpuhovszko-Tyimirjazevszkaja vonal).
Építészeti kialakítása[szerkesztés]
Az állomást egyetlen boltív fedi, ez volt az első ilyen kialakítású metróállomás Moszkvában.[1] A felszíni közlekedés fenntartása érdekében bányászati módszerekkel építették ki, bár a csarnok teteje a legmagasabb részén mindössze két méterre van a felszíntől. Az állomás hossza 160 méter, szélessége 20 méter.[2]
-
A metróállomás egy 1935-ös bélyegen
-
2011-es kép
-
Feljárat az állomás közepén
-
Fosszíliák a csarnok falának borításában
Forgalma[szerkesztés]
2002-ben az állomás be- és kilépő forgalma a felszínről naponta átlagosan 14 850 utas volt,,[3] 190 ezer átszálló utas közlekedett a Borovickaja állomásra vagy onnan, 44 ezer az Arbatszkajáról, 84 ezer pedig az Alekszandrovszkij Szad állomásról, összesen tehát naponta 350 ezer fő használta az állomást.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Достижения советского подземного зодчества. // «Метрострой», № 4—5, 1971. С. 38—41.
- ↑ Библиотека имени Ленина
- ↑ статистические данные пассажиропоток за 2002
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Библиотека имени Ленина (станция метро) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.