Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bibliotyeka imenyi Lenyina (metróállomás) szócikkből átirányítva)
Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás
Ország Oroszország
Hely Arbat kerület
NévadóOroszországi Állami Könyvtár (nemzeti könyvtár, közkönyvtár és tájékozódási pont)
Állomáskód
  • 011
  • БЛ
Műemlékvédelmi besorolás tentative cultural heritage site in Russia
Megnyitás 1935. május 15.
Építész(ek) Szamuil Mironovics Kravec
Felhasználási terület
Legnagyobb mélység12 m
Peronnal rendelkező vágányok száma 2
Része ennek moszkvai metró
Szomszédos állomások
Vasútvonalak
Átszállási lehetőségek
Elhelyezkedése
Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás (Moszkva)
Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás
Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás
Pozíció Moszkva térképén
é. sz. 55° 45′ 04″, k. h. 37° 36′ 36″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 04″, k. h. 37° 36′ 36″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bibliotyeka imenyi Lenyina metróállomás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Bibliotyeka imenyi Lenyina (oroszul Библиоте́ка и́мени Ле́нина, magyarul szó szerint: Leninről elnevezett Könyvtár) a moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található egyik állomása. A Tverszkoj kerületben, a moszkvai Központi közigazgatási körzetben fekszik, a Mohovaja ulica alatt, a Kreml közelében. 1935. május 15-én nyitották meg az első moszkvai metróépítkezés keretében. A közeli, akkori nevén Lenin Könyvtárról nevezték el, aminek ma Oroszországi Állami Könyvtár a neve.

Az állomásnál négy metróvonal kereszteződik a legnagyobb moszkvai metrócsomópontot alkotva, amelynek többi három állomása az Arbatszkaja (Arbatszko-Pokrovszkaja vonal), az Alekszandrovszkij szad (Filjovszkaja vonal), valamint a Borovickaja metróállomás (Szerpuhovszko-Tyimirjazevszkaja vonal).

Építészeti kialakítása[szerkesztés]

Az állomást egyetlen boltív fedi, ez volt az első ilyen kialakítású metróállomás Moszkvában.[1] A felszíni közlekedés fenntartása érdekében bányászati módszerekkel építették ki, bár a csarnok teteje a legmagasabb részén mindössze két méterre van a felszíntől. Az állomás hossza 160 méter, szélessége 20 méter.[2]

Forgalma[szerkesztés]

2002-ben az állomás be- és kilépő forgalma a felszínről naponta átlagosan 14 850 utas volt,,[3] 190 ezer átszálló utas közlekedett a Borovickaja állomásra vagy onnan, 44 ezer az Arbatszkajáról, 84 ezer pedig az Alekszandrovszkij Szad állomásról, összesen tehát naponta 350 ezer fő használta az állomást.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Достижения советского подземного зодчества. // «Метрострой», № 4—5, 1971. С. 38—41.
  2. Библиотека имени Ленина
  3. статистические данные пассажиропоток за 2002

Fordítás[szerkesztés]