Bernardo Bellotto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bernardo Bellotto
Bernardo Bellotto.jpg
Született
1721. január 30.[1]
Velence
Elhunyt
1780. november 17. (59 évesen)[1]
Varsó[2]
Állampolgársága lengyel
Foglalkozása
  • festő
  • grafikusművész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernardo Bellotto témájú médiaállományokat.
A Canal Grande látképe a Rialto-híddal (1738 körül)

Bernardo Bellotto (Velence, 1720. január 30.Varsó, 1780. október 17.) olasz tájképfestő, Canaletto tanítványa.

Élete[szerkesztés]

Bernardo Bellotto anyai ágon Canaletto unokaöccse volt, aki hozzájárult képzéséhez: az ifjú korán tehetséget mutatott a látképfestészetben, azt frissebbé-kellemesebbé tette. 1738-ban beiratkozott a velencei festőcéhbe. Nagybátyját követve, beutazza Venetót, Rómát, Firenzét, Torinót, hogy azután rövid időre Velencébe térjen vissza.

Drezda látképe (1749-1751)

A német nyelvű és a velük határos országokban még ma is „Canalettónak nevezett Bernardo Bellottóként” tisztelik. S valóban, hivatása egyenrangúsításának elején, amely 1742-es római utazása táján érett be, Bellotto híresebb nagybátyja támogatását és művésznevét vette igénybe. Jellemző különbség a fiatalabb művész javára az építészet alaposabb megfigyelése, az ég és a föld dinamikusabb ábrázolása, a világos-sötét (kontraszt) drámaibb használata, és az ábrázolt tájak sokkal nagyobb változatossága.

1747-ben, csupán 26 évesen II. Ágost szász választófejedelem meghívására Drezdába költözött. Itt hamar európai hírnévre és sikerekre tett szert.

Pirna piacterének látképe (1753-1754)

1758-ban Mária Terézia, Ausztria uralkodó főhercegnője Bécsbe hívta. Három évvel később már Münchenben volt, öt év múlva visszatért Drezdába, majd pedig végleg Varsóba költözött.

Művei[szerkesztés]

Az általa bejárt helyszínek kitörölhetetlen nyomokat hagytak vásznain, amelyek művészetét szabatosan megkülönböztetik a gondosan megfigyelt, sajátos fénystruktúrájukkal. A Varsóban festett tájképei mintául szolgáltak a város második világháborús bombázásait követő rekonstrukciójához.

  • Capriccio romokkal, London, London
  • Szent Márk tér, Cleveland (Ohio), Museum of Art
  • Bécs a Belvederéről nézve, Bécs, Kunsthistorisches Museum
  • Capriccio a kufárok templomból való kiűzetésével
  • Gazzada látképe, Milánó, Palazzo di Brera
  • A királyi palota kertjei, Torino, Galleria Sabauda
  • A Canal Grande és a Vámbejáró, Szentpétervár, Ermitázs
  • A drezdai Frauenkirche, Drezda, Gemäldegalerie
  • Varsó látképe a királyi palota felől, Varsó, Nemzeti múzeum
  • Vaprio d'Adda látképe, New York, Metropolitan Museum

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Bernardo Bellotto: egy velencei festő Varsóban, a párizsi kiállítás katalógusa S. Loire, H. Malachovicz és A. Rottermund gondozásában, Milánó, 2004
  • C. Beddington, Bernardo Bellotto and his circle in Italy : part I; not Canaletto but Bellotto, in "The Burlington magazine", 146, n. 1219, 2004
  • F. Pedrocco, schede in Pinacoteca Giovanni e Marella Agnelli al Lingotto, Genf-Milánó, 2002,
  • Bernardo Bellotto, visszatérés Veronába: a város képe a Settecentóban, a veronai kiállítás katalógusa G. Marini gondozásában, Velence, 2002
  • Stefan Kozakiewicz: Bernardo Bellotto, genannt Canaletto, I. kötet „Leben und Werk”: 310. o.; II. kötet „Katalógus”: 532, Verlag Aurel Bongers, Recklinghausen, 1972

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bernardo Bellotto című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 26.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 31.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]