Berkó Sándor
| Berkó Sándor | |
| Született | 1918. február 13. Losonc[1] |
| Elhunyt | 1942 (23-24 évesen) Szovjetunió[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | fordító |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berkó Sándor (Losonc, 1918. február 13. – Szovjetunió, 1942 második fele) költő, műfordító.
Élete[szerkesztés]
Édesanyja varrónő volt. Gimnáziumi önképzőképzőkörben kezdett verseket írni. Tizenkét éves korára már négy nyelven (a magyaron kívül: csehül, németül, franciául) beszélt. Fordított cseh költőktől (Vitĭzlav Nezval, František Halas, Jiri Wolker). Az Indulás nevű rövid életű folyóiratnál ismerkedett meg Sándor Lászlóval, akivel élete végéig barátok maradtak.
Résztvevője volt a Tűz folyóirat szemináriumainak. Az ő biztatására küldte el verseit Gaál Gábor lapjának, a Korunknak. 1936 több szempontból is fordulópont volt az életében, ekkor kezdett publikálni a Prágai Magyar Hírlapban és a Pozsonyban megjelenő Magyar Újságban, és ekkor köteleződött el végleg a szocializmussal.
1938 elején a Magyar Napban kezdett írni, az első bécsi döntés után pedig az egyik legtermékenyebb szerző, miután több idősebb pályatársa úgy döntött, a kapcsolattartást a szocialistákkal szünetelteti. Ekkor keletkezett legfontosabb tanulmánya, amiben elsőként mutatott rá Komját Aladár életművének nagyságára.
Már ekkor tervezte első verseskötetét Ez nem legenda címmel megjelentetni, de Csehszlovákia felosztása és a zsidóüldözések miatt ez meghiúsult. Budapestre menekült, itt a Népszava külső munkatársaként dolgozott. Ezen kívül megjelent még a Korunkban, a Zsidó naptárban, a Független Újságban. Végül 1940 őszén saját költségén nyomtatja ki Losoncon első és egyetlen kis versgyűjteményét Az ördög köpenyében címmel.[2] Szeptemberben munkaszolgálatra hívták be a keleti határra. Halálának körülményei ma is tisztázatlanok. 1941-ből még maradt fent tábori képeslapja.[3]
Művei[szerkesztés]
- Az ördög köpenyében; Losonc, 1940 (versek)
- Nem vagy magadban. Versek; gyűjt., sajtó alá rend., utószó Csanda Sándor; Szépirodalmi, Bp., 1964
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ Felvidéki magyar irodalomtörténet. Csanda Sándor: Első nemzedék. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
- ↑ Sándor László néhány tollvonás Berkó Sándor arcképéhez
Források[szerkesztés]
- Csanda Sándor Első Nemzedék
- Cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona
- A magyar irodalom története
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001. 248 o.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
