Bellveri várkastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bellver-kastély szócikkből átirányítva)
Bellveri várkastély
Castillo de Bellver
TelepülésSpanyolország Palma de Mallorca, Bellver városrész
Építési adatok
Építés éve14. század eleje
Építési stílusgótikus
Hasznosítása
Felhasználási területvár
TulajdonosPalma de Mallorca-i önkormányzat
Alapadatok
Tszf. magasság113 m
Alaprajzkör
Elhelyezkedése
Bellveri várkastély (Spanyolország)
Bellveri várkastély
Bellveri várkastély
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 33′ 50″, k. h. 2° 37′ 10″Koordináták: é. sz. 39° 33′ 50″, k. h. 2° 37′ 10″
Térkép
Bellveri várkastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bellveri várkastély témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A bellveri várkastély a Spanyolországhoz tartozó Palma de Mallorca egyik 14. századi műemléke. Korábban a mallorcai királyi család rezidenciájaként is szolgált. Egyike a világ rendkívül kevés kör alaprajzú várkastélyának. Mivel rendkívül látványos épületről van szó, ma kedvelt turisztikai célpont.

Története[szerkesztés]

Építése 1300-ban kezdődött II. Jakab mallorcai király rendelkezése alapján, a mallorcai királyi ház jól megtervezett védelmi intézkedéseinek részeként. Maga az építkezés (amelyen 70 rendes munkás, valamint nagyszámú nő és királyi rabszolga dolgozott) 9 év alatt készült el, de a díszítések ezután még tovább tartottak. Az első várárkot 1330-ban hozták létre. Az elkészült várkastélyt a mallorcai uralkodó rezidenciájaként használták; az idők során összesen három király lakott itt egy-egy rövidebb ideig: II. Jakab után I. Sancho és III. Jakab, valamint a Barcelonát sújtó pestisjárvány elől a 14. század végén ide menekült I. János aragóniai király és felesége, Jolán, Bar hercegnője. Az épület a következő évszázadok során nem sokat változott, mindössze (a tüzérség megjelenésével és fejlődésével) egy újabb sáncot és egy harmadik védelmi vonalat építettek a várárok köré.[1][2]

1717-ben katonai börtönné alakították. 1802 és 1808 között itt, az egyik első emeleti helyiségben raboskodott Gaspar Melchor de Jovellanos, író, jogász, politikus, IV. Károly spanyol király gazdasági és igazságügy-minisztere, később pedig az 1808-as bailéni csatában foglyul ejtett számos francia katona és tiszt. 1817-ben itt végezték ki (golyó által) egy levert szabadelvű forradalom vezérét, Luis Lacy y Gautiert. 1821-ben a várkastélyt ideiglenesen pénzverdévé alakították, börtönként pedig utoljára az 1930-as években zajlott spanyol polgárháború során használták: ekkor több mint 800 köztársaságpártit zártak be falai közé.[1]

1931-ben az állam a Palma de Mallorca-i önkormányzatnak adta át a várkastélyt és az azt körülölelő erdőt, a város pedig később múzeumokat alakított ki benne: egyrészt egy településtörténettel kapcsolatosat, másrészt pedig itt kapott helyet a klasszikus szobrokból álló Despuig-gyűjtemény.[1]

Leírás[szerkesztés]

A várkastély Mallorca szigetének legnagyobb városában, Palma de Mallorcában található, a történelmi városközponttól néhány kilométerre nyugatra–délnyugatra egy valamivel több mint 100 méter magas dombon.

Alaprajza kör, de ehhez a körhöz keleti, déli és nyugati szélén egy-egy kisebb, félkör alaprajzú torony csatlakozik, tőle északra, körülbelül 7 méter távolságra pedig egy különálló öregtorony emelkedik. Ez 33 méter magas, belseje pedig négy kör alakú, 6 méter átmérőjű helyiségre van osztva, amelyeket csigalépcső köt össze. Tartozik hozzá egy víztároló is, amelyben az esetlegesen elhúzódó ostromok esetére gyűjtötték a vizet maguk számára a védők (ez a torony volt ugyanis a legutolsó menedék az ostromok esetén). A torony ma a központi épületrészből egy kőhídon közelíthető meg, amelynek nyílása csúcsíves, és amely a torony magasságának körülbelül a felénél éri el azt, de lehetséges, hogy korábban a tornyot egy felvonóhíd kötötte össze a vár többi részével. Régen egy másik felvonóhíd is volt a torony lábánál, amelyen keresztül ostrom esetén viszonylagos biztonságban el lehetett hagyni a főépületet.[2]

A vár külső részén, a nyugati oldalon, a főbejárathoz közel egy kis méretű barbakán áll (valószínűleg ez is 14. századi). A főkapuhoz régen egy felvonóhíd vezetett, azonban nem pont a kapu előtti vonalban, hanem kissé balra a kaputól, hogy ezzel is megnehezítse az ostromlók dolgát, ha esetleg faltörő kost akartak volna használni. Bár ma csak egy kőhíd látható a felvonóhíd helyén, azért még felfedezhetőek azoknak a csigáknak a maradványai is, amelyek a felvonóhíd köteleit vagy láncait mozgatták.[2]

A várkastély egyszerű külső homlokzatán a többhelyütt kiugró kisebb őrtornyocska és a lőrések mellett a legfeltűnőbb elemek a keskeny ikerablakok, amelyek két félköríves záródású, egy oszlopocskával elválasztott részből állnak. Az ilyen ablakok (amelyek az épület belsejében is megjelennek) igen jellemzők voltak Palma de Mallorca középkori építészetére.[1][2]

Az épület belső udvara szintén kör alakú, árkádsorok veszik körül, amelyek két szintre oszthatók: az alsóra a félkörívek (21 db) és a sík mennyezet, a felsőre a gótikus csúcsívek (42 db) és a bordás keresztboltozat jellemzők. A szinteket három csigalépcső köti össze. Az udvaron egy ciszterna található, amely az udvarra és a teraszokra hulló esővizet gyűjtötte össze. A földszint szobáit többnyire az épület üzemeltetési feladataira, a személyzet és a katonák szálláshelyéül használták, a felső szinten pedig a magas rangú személyek laktak. Itt vannak azok a termek is, ahol gyűléseket, fogadásokat, ünnepélyeket tartottak, és itt található a Szent Márk-kápolna is. A fő lépcsőház mellett található konyha jóval később létesült, mint maga a vár. A lakószobák eredeti berendezéséből semmi sem maradt: ami ma látható, azt az 1960-as években vásárolták.[2]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b c d 1. Historia del Castell de Bellver (spanyol nyelven). Palma.cat. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
  2. a b c d e 2. El edificio (spanyol nyelven). Palma.cat. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 24.)