Beke József (mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beke József
Születési név Beck József
Született 1867. augusztus 22.
Pápa
Elhunyt 1940. május 15. (72 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Polatschek Klára
Foglalkozása hídépítő mérnök

Beke József, 1884-ig Beck[1] (Pápa, 1867. augusztus 22.Budapest, 1940. május 15.[2]) magyar hídépítő mérnök, számos hazai Duna-híd tervezője, Beke Manó matematikus öccse.

Élete[szerkesztés]

Beke Lipót és Herczog Fannia fia. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, 1889-ben szerezte meg oklevelét, majd Kherndl Antal asszisztenseként dolgozott. 1892-től a Kereskedelmi Minisztérium hídépítési osztályánál dolgozott, 1910-ben osztályvezetővé nevezték ki, tervező munkáját még 1922-es nyugállományba vonulása után is folytatta. Megvásárolták az óbudai és a Boráros téri hidakra kiírt pályázatra készített terveit. Munkássága a vasbeton szerkezetek számítása területén úttörőnek számít. A budapesti Ferencz József-híd (ma Szabadság híd), a Margit híd margitszigeti lejárójának, az Erzsébet híd, az átépített Lánchíd tervezésében és kivitelezésében is részt vett, valamint az ő tervei szerint készült a győri Duna-híd. Több szakirodalomi írását is publikálták. Felesége Polatschek Klára volt. 1940-ben halt meg, Budapesten. A halál oka: szívgyengeség.[2]

Munkái[szerkesztés]

  • Vasbetétes betonszerkezetek (Richter Károllyal és Duschek Auréllal együtt, Bp., 1906);
  • Számos grafosztatikai és hídépítési tárgyú értekezés, melyek magyar, német és amerikai szakfolyóiratokban jelentek meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1884. évi 25132. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1884. év 2. oldal 28. sor.
  2. ^ a b Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 711/1940. folyószám alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szalai Antal: A pápai zsidóság története és a hitközség szerepe a város társadalmi életében. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 1996. (Jókai füzetek / Jókai Mór Városi Könyvtár 19.)
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.