Befektetési alap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A befektetési alap olyan vagyontömeg, amelyet Magyarországon jelenleg a 2014. évi XVI. törvény alapján lehet létrehozni és működtetni. Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zárt végű: az alap befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszűnik.
  • nyílt végű: két fajtája van, az egyik esetben az alap befektetési jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható, a másik esetben az alap nem vásárolható, de a lejárat előtt is visszaváltható.

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nyilvános: az alap által kibocsátott befektetési jegyeket bárki megvásárolhatja
  • zártkörű: az alap által kibocsátott befektetési jegyeket csak zárt körben, meghatározott feltételeknek megfelelő személyek vásárolhatják.

A BAMOSZ által megállapított kategóriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a befektetési alapkezelőket tömörítő szövetség, a BAMOSZ kategóriáit általánosan elfogadják.

Értékpapír alapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a) Likviditási alapok: az alap csak olyan kötvényjellegű eszközökbe fektet, amelynek a futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
  • b) Pénzpiaci alapok: a benne lévő kötvényjellegű eszközök futamideje nem haladja meg az 1 évet.
  • c) Rövid kötvényalapok: szintén a kötvényjellegű eszközök futamideje 1–3 év.
  • d) Hosszú kötvényalapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 3 évet.
  • e) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvényeken kívül már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30%-os mértékben.
  • f) Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
  • g) Részvénytúlsúlyos alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.
  • h) Tiszta részvény alap: a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
  • i) Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
  • j) Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (például határidős, opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.
  • k) Indexkövető alapok: Tőzsdei indexek teljesítményét leképző befektetési alapok. Az alapot kezelő befektetési szakemberek a kiválasztott értékpapírok körét és arányát, a követni kívánt régió vagy szektor tőzsdeindexéhez igazítják, teljesen lemásolva, leképezve azt.

Ingatlan alapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a) Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.
  • b) Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]