Bedő Rudolf
| Bedő Rudolf | |
| Született | Bedő Rezső Ferenc 1891. május 31.[1][2] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1978. február 18. (86 évesen)[3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Rott Mária (h. 1925–1978) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (CC-652. fülke)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bedő Rudolf, születési nevén Bedő Rezső Ferenc (Budapest, 1891. május 31.[6] – Budapest, 1978. február 18.) műgyűjtő, művészeti író, művészettörténész.
Életpályája[szerkesztés]
Bedő (Bettelheim) Béla (1862–1916) kereskedelmi tanácsos, gyárigazgató és Politzer Riza (1868–1961)[7] fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban végezte, s mellette a József Műegyetemen, illetve a Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult. Ezt követően Bécsben és Párizsban tartózkodott, majd Thorma János nagybányai festőiskoláját látogatta. 1913–1914-ben a Phönix Kénsav és Vegyi Termékek Részvénytársaság alkalmazásában állt. Az első világháborúban a 8. honvédhuszárezred tagjaként az orosz fronton súlyosan megsebesült, fél lábát elvesztette és két évet orosz hadifogságban töltött. 1918 augusztusában főhadnagyi címet adományoztak számára.[8] Hazatérése után újból a Phönix gyárhoz került, ahol az igazgatóság tagja lett, majd apja halála után tulajdonossá lépett elő. A két világháború között Nagybányán élt. A háborút követően Budapesten telepedett le.
Gyűjtői pályáját a Monarchia korában kezdte, s nagyban segítette feleségének bécsi rokonsága, valamint nagybátyja, Politzer Ádám, akiknek anyagából számos darab jutott hozzá. Nem szorítkozott csupán magyar anyagra, hanem nemzetközi kitekintéssel is rendelkezett. Gyűjteményében megtalálhatóak voltak a modern művész darabjai, akárcsak a klasszikusok. Az 1930-as évektől kezdve a magyar avantgárd újjáéledése iránt is fogékonyságot mutatott. Litográfiagyűjteménye a Színháztörténeti Intézet anyagát gazdagítja. Elméleti és nemzetközi tájékozottságának köszönhetően szerkesztette a Művészettörténeti Értesítő nemzetközi szemlerovatát.
Házastársa Rott Mária (1903–1993) volt, Rott Frigyes ügyvéd és Schulhof Melitta lánya, akit 1925. december 9-én Budapesten vett feleségül.[9] Sógornője Bán Edit (1905–1966) szobrász- és festőművész.
Főbb művei[szerkesztés]
- A magyar bányászattörténet művészi dokumentumai. (Szabad Művészet, 1951)
- Alexandra Pavlovna magyarországi arcképe. (Művészettörténeti Értesítő, 1954)
- Norbert Grund. (Művészettörténeti Értesítő, 1955)
- Canaletto. Bernardo Bellotto és Antonio Canal. (A művészet kiskönyvtára. 16. Budapest, 1961, 2. bővített kiadás. 1967)
- Ein Doppelporträt des Michaels Sweerts. (Acta Historiae Artium, 1962)
- Benedek Péter (Művészet, 1964)
- Kádár Béla emlékkiállítása. Szerk. Szíj Rezsővel. (Budapest, 1971)
Emlékezete[szerkesztés]
- A Kieselbach Galéria és Aukciósház 2009 áprilisában és májusában Bedő Rudolf gyűjteménye címmel kiállítást rendezett emlékére
- Szenvedély és tudás. Bedő Rudolf műgyűjteménye. Szerkesztő: Molnos Péter. Társszerkesztő: Kieselbach Anita. Budapest: Kieselbach Galéria; Mester Nyomda, 2010
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
- ↑ Bedő Rudolf, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01364.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1232/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Bedő Béláné Politzer Riza halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi állami halotti akv. 174/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1918. augusztus 31. (45. évfolyam, 125. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 641/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
Források[szerkesztés]
- Kozák Péter: Bedő Rudolf. www.nevpont.hu (2013) (Hozzáférés: 2022. november 11.)
- Ébli Gábor (2005). „Budapest: műgyűjtők városa” (Magyarország) 3 (3-4), 143-144. o. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
További információk[szerkesztés]
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
