Barbara Cartland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mary Barbara Hamilton Cartland
Barbara Cartland 1987-ben
Barbara Cartland 1987-ben
Élete
Születési név Mary Barbara Hamilton Cartland
Született 1901. július 9.
Edgbaston, Birmingham, Anglia
Elhunyt 2000. május 21. (98 évesen)
Hatfield, Hertfordshire, Anglia
Nemzetiség angol
Gyermekei Raine McCorquodale (1929–2016), Ian McCorquodale, Glen McCorquodale
Pályafutása
Írói álneve Barbara Cartland, Barbara McCorquodale[1]
Jellemző műfaj(ok) szerelmesregény
Kitüntetései A Brit Birodalom Érdemrendje
Mary Barbara Hamilton Cartland weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mary Barbara Hamilton Cartland témájú médiaállományokat.

Mary Barbara Hamilton Cartland[1] (1901. július 9.2000. május 21.) angol írónő, a világ legtermékenyebb írója, több mint 700 megjelent könyvvel[2] és egyes források szerint 750 millió,[2] mások szerint több mint egymilliárd eladott példánnyal.[3] Ezzel a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült.[4] 160 kiadatlan kézirat maradt utána, ezek egy részét hivatalos honlapján közzétették.[1] 1991-ben a Brit Birodalom Érdemrendjével tüntették ki.[2][4]

Lánya, Raine, Diána hercegné mostohaanyja volt.[4]

Élete és pályafutása[szerkesztés]

Édesapja, James Bertram Cartland tisztviselő volt, 1918-ban, az első világháborúban elesett. Édesanyja, Polly egyedül maradt három gyermekkel és egy kis üzlet vezetéséből tartotta fenn a családot, miután az apa halálát követően Londonba költöztek. Barbara élénken részt vett a nagyvárosi életben. Remek mesélő volt, egy koktélpartin figyelt fel rá egy újságíró, akinek a felkérésére pletykacikkeket kezdett írni a Daily Express-ben. Hamarosan már vezércikkek kerültek ki a keze alól.[1][2]

1923-ban jelent meg első regénye, a Jig-Saw, vegyes fogadtatással. 1927-ben feleségül ment Alexander George McCorquodale-hez, akitől egy lánya született, Raine. Házasságuk boldogtalan volt, férje italozott. 1933-ban elváltak, majd 1936-ban Barbara férjhez ment volt férje unokatestvéréhez, Hughhoz, akitől két fiúgyermeke született. Az 1930-as években öccse Ronald politikai karrierjének egyengetése kötötte le az idejét, emellett azonban regényeket is írt, illetve cikkeket a Tatler-be.[1][2]

Mindkét testvére (Ronald és Tony) elesett 1940-ben a dunkerque-i csatában, ami nagyon megviselte az írónőt. Családjával Kanadába költözött, de nem érezte jól magát, így kijárta, hogy hazatérhessen. Bedfordshire-ben több mint 20 000 önkéntes segítőt felügyelt. 1953-ra már több mint 50 könyve jelent meg, a romantikus regényei mellett színművei és életrajzi művei is voltak. 1955-ben beválasztották a Hertforshire-i megyei tanácsba, ahol az idősek jobb ellátása érdekében kampányolt, az 1960-as években pedig a cigányokat próbálta segíteni, alapítványt is létrehozott. 1963-ban adta ki 100. könyvét, ugyanebben az évben halt meg férje, Hugh.[1][2]

1990-ben jelent meg 500. regénye, a következő évben pedig a Brit Birodalom Érdemrendjével tüntették ki. 1992-ben átvette a legtermékenyebb író címét John Creasytől.[1][2]

2000-ben, otthonában hunyt el 98 éves korában.

Regényei[szerkesztés]

Cartland regényei általában a 18–19. században játszódnak, a hősnő szűzies és gyönyőrű, aki valamely egzotikus helyszínen ismerkedik meg a gazdag és jőképű főhőssel. A párnak rengeteg akadályt és intrikát kell legyőznie, ám a történet mindig boldog végkifejlettel zárul. Mivel a történetek alapszituációi hasonlóak voltak, Cartland a részletek kidolgozásával tette izgalmassá a műveit, szerette a történelmet, így örömét lelte a háttérkutatásban a regényeihez. Mivel sokat utazott, az így szerzett élményeit is felhasználta a regényeiben.[1]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Játék a szívvel (Hearts-sorozat, 1. kötet); Gold Book, Debrecen, 2003 (A Hazard of Hearts, 1949)
  • Szívek párbaja (Hearts-sorozat, 2. kötet); Gold Book, Debrecen, 2002 (A Duel of Hearts, 1949)
  • Kísértet Monte-Carlóban; Gold Book, Debrecen, 2001 (A Ghost in Monte-Carlo, 1951)
  • Kitaszítva; Gold Book, Debrecen, 2001 (A Disgraceful Duke, 1976)
  • Táncolj át a szívemen; Gold Book, Debrecen, 2000 (Dance on my Heart (Just Off Piccadilly), 1933)
  • Mindhalálig; Gold Book, Debrecen, 2000 (The Lady and the Highwayman, 1952)
  • A szerelem lángja; Fortuna, Budapest, 1994 (The Flame of Love, 1975)
  • A szív szava; Fortuna, Budapest, 1993 (Call of the Heart, 1975)
  • A vásott angyal; Fortuna, Budapest, 1993 (A Very Naughty Angel, 1975)
  • Mondj igent, Samantha; Fortuna, Budapest, 1993 (Say Yes, Samantha, 1975)
  • A szerelem küldönce; GRaF, Budapest, 1992 (Messenger of Love, 1961)
  • Megcsúfolt érzelem; GRaF, Budapest, 1992 (Lost Enchantment, 1972)
  • A kastély üdvöskéje; GRaF, Budapest, 1992 (A Wish Comes True, 1991)

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h Cartland, Barbara. Howard Gotlieb Archival Research Center Boston University. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  2. ^ a b c d e f g Dame Barbara Cartland. The Telegraph, 2000. május 22. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  3. Final Curtain Calls (angol nyelven). CBS News, 2000. december 20. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
  4. ^ a b c Barbara Cartland dies. BBC, 2000. május 21. (Hozzáférés: 2013. április 22.)