Gyűrűscombú barázdáscsíkbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Barázdás csíkbogár szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyűrűscombú barázdáscsíkbogár
Nőstény gyűrűscombú barázdáscsíkbogár
Nőstény gyűrűscombú barázdáscsíkbogár
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Ragadozó bogarak (Adephaga)
Öregcsalád: Dytiscoidea
Család: Csíkbogárfélék (Dytiscidae)
Alcsalád: Dytiscinae
Nemzetség: Aciliini
Nem: Acilius
Faj: A. sulcatus
Tudományos név
Acilius sulcatus
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyűrűscombú barázdáscsíkbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűscombú barázdáscsíkbogár témájú médiaállományokat és Gyűrűscombú barázdáscsíkbogár témájú kategóriát.

A gyűrűscombú barázdáscsíkbogár, több forrás szerint egyszerűen csak barázdás csíkbogár (Acilius sulcatus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a csíkbogárfélék (Dytiscidae) családjába tartozó faj. Közeli rokona a sárgacombú barázdáscsíkbogár (Acilius canaliculatus), mely megjelenésre hasonló és szintén elterjedt faj, mocsaras, lápos területeken sokszor gyakoribb a gyűrűscombú barázdáscsíkbogárnál.

Előfordulása[szerkesztés]

A barázdás csíkbogár Dél-Spanyolország és Dél-Olaszország kivételével egész Európában az északi sarkkörig előfordul. Főleg halastavakban és dús növényzetű, vizekben gyakori.

Megjelenése[szerkesztés]

A barázdás csíkbogár 1,5-1,8 centiméter hosszú. Erősen lapított teste széles-ovális. A hím és a nőstény egymástól nagyon eltérő (nemi kétalakúság). A nőstények szárnyfedőin 3-4 borda húzódik, a közöttük levő széles barázdák sűrűn szőrözöttek. Előhátukat két fekete harántsáv díszíti, homlokán "V"-alakú mintázat van. Elülső lábaikon nincs bunkó alakú megvastagodás. A hímek szárnyfedői simák. Elülső lábaikon a sárgaszegélyű csíkbogárhoz (Dytiscus marginalis) hasonlóan egy-egy kerekded tapadókorong van, amelynek segítségével párosodáskor a nőstény előhátán megfogódzkodnak. A barázdás csíkbogár jellegzetes sárga-fekete rajzolatú. Ideálisan áramvonalas, lapított testével mind a hím, mind a nőstény kiváló úszó. A hosszú úszósertékkel ellátott hátulsó lábak evezőként szolgálnak. Úszáskor ezeket együtt mozgatják.

Életmódja[szerkesztés]

Élőhelye az iszapos talajú álló- és lassú folyású vizek, de mocsarakban, sőt pocsolyákban is előfordul. Jól repül és jól úszik. Élő és elhullott víziállatokkal táplálkozik. Enyhe nyári éjszakákon gyakran repülnek új élőhelyek után kutatva. Amikor levegőt vesz, a potroha végét dugja ki a vízből, és így újítja meg a szárnyfedői alatt lévő levegőtartalékát. A bogarak gyakran komótosan evezgetve pásztázzák vadászterületüket. Pihenéskor a víz alatt hosszú középső lábaival a vízinövényekbe kapaszkodik, időről-időre azonban a felszínre jön.

Szaporodása[szerkesztés]

Párzás közben a hím elülső lábainak tapadókorongjával tartja magát szorosan a nőstény hátán. Petéit tavasszal a szárazföldön rakja le, több, egyenként 30-40 petét tartalmazó petecsomóját nedves kéreg vagy mohaszőnyeg alá rejti. A hosszúkás testű lárvák 2-3 hét alatt kelnek ki, és főként vízibolhákra vadásznak. A szárazföldön bábozódnak be, az imágó a vízben telel át.

Források[szerkesztés]

  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.