Band Henrik
| Band Henrik | |
 | |
| Született | 1841. december 27.[1] Nový Bor[2] |
| Elhunyt | 1913. január 23. (71 évesen)[2] Vácrátót[2] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Band Henrik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Band Henrik (Haida, Csehország, 1841. december 27.[3] – Vácrátót, 1913. január 23.)[4] kertművész, dendrológus.
Életrajza[szerkesztés]
1841-ben született az ekkor Osztrák Birodalomhoz tartozó haidai törvényszéki kerület Pihlerbaustellen településén (ma Nový Bor része). Apja, Franz Band, építőmester volt. Kertészeti diplomáját a prágai botanikus kertben szerezte meg. 1864. február 15-től Esterházy herceg hietzingi kertjében dolgozott gyakornokként, majd 1866 novemberétől már önálló kertészként Victor Eulernél. A három év után itt kapott szolgálati bizonyítványa tanúsítja sokoldalú tevékenységét: botanikus, kerttervező, kertépítő és üvegházépítő. 1869-ben Jámbor Vilmos főkertész mellé szerződött József főherceg alcsúti uradalmába. 1872-ben Jámbor ajánlotta a Bécsből hazaérkező Vigyázó Sándor figyelmébe, aki Vácrátót 40 hektár területén botanikus kertet akart létesíteni. 1873-tól, már főkertészként a Vigyázó-féle díszkertből az ország egyik legnevesebb parkját hozta létre romantikus angolpark-stílusban. 1910 körül fejezte be a külföldön is híressé vált park építését, melynek gondozását fia, Band Ferenc vette át. (1914 őszén fia bevonult az első világháborúba és a fronton elesett. Halálát ő már nem érte meg.) Az 1162 db növényt tartalmazó herbáriuma jelenleg az MTA vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézetében található.[5]
Több kiállításon (így az 1885. évin) kitüntetéseket és okleveleket nyert.
Halálát véredény-elmeszesedés okozta. Felesége Scholz Franciska volt.
Munkássága[szerkesztés]
Korának kiváló növénytermesztője és kitűnő kertművésze volt.
Munkái[szerkesztés]
- A hazai flóra kiválóbb növényeinek ismertetése, kultúrája, alkalmazása és termőhelye (Kertészeti Lapok, 1888. 3.)
- A lótetű (Gryllotalpa vulgaris) kipusztítása. (A Kert, 1897. 23.)
- Kitünő saláta-növény (Cichorium Intybus L.). (A Kert, 1895. 6.)
- A nemesgaly befolyása az alanyra és viszont. (A Kert, 1898. 3.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar agrártörténeti életrajzok (magyar nyelven), 1989
- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ Laposa József: Band Henrik. Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. ISBN 963-01-7834-6 [1]
- ↑ Halálesete bejegyezve a váchartyáni állami halotti akv. 3/1913. folyószáma alatt.
- ↑ Tudóstárlat: Band Henrik (1841–1913). Magyar Mezőgazdasági Könyvtár (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár) honlapja (Hozzáférés: 2022. február 25.) (pdf)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 102. o.
- Kárpáti István–Kárpáti Istvánné: Band Henrik herbáriuma Vácrátóton. (Botanikai Közlemények, 1959. 1–2. füzet, 114–115. oldal
- Tudóstárlat: Band Henrik (1841–1913). Magyar Mezőgazdasági Könyvtár (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár) honlapja (Hozzáférés: 2022. február 25.) (pdf)
- Laposa József: Band Henrik. Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. ISBN 963-01-7834-6 [2]