Bamberger Béla
| Bamberger Béla | |
| Született | 1854. március 8.[1] Szeged |
| Elhunyt | 1906. június 12. (52 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balástyai Bamberger Béla (Szeged, 1854. március 8.[2] – Budapest, 1906. június 12.)[3] közgazdász, ügyvéd, nemzetgazdaságtani író, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag.
Pályafutása[szerkesztés]
Bamberger Sámuel (1827–1874)[4] nagykereskedő, 1860-65 között hitközségi elnök és Prosznitz Rozália fia. A budapesti és bécsi egyetemeken tanult és miután ügyvéd lett, Budapesten telepedett le. Több értekezést írt a valutakérdésről. Önállóan megjelent munkái: „Az északamerikai valutakérdés előzményei és pénzügyi eredményei” (1890); „A tőzsdeadó” (1895). Mindkettőt a Magyar Tudományos Akadémia pályadíjjal jutalmazta. 1903-ban magyar nemességet kapott.
Magánélete[szerkesztés]
Felesége Fischl Eugénia Sarolta volt, akivel 1881. február 6-án Budapesten kötött házasságot.[5] Fia Bamberger István (1882–1931) ügyvéd volt.[6]
Művei[szerkesztés]
- A tőzsdeadó : adópolitikai tanulmány. (Budapest, 1895)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00858.htm, Bamberger Béla, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv. 25/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 315/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Szegedi Napló (1995. július 28.) 1. évfolyam, 65. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 38/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Bamberger István halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 249/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 83. o. Online elérés
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár-Móra Ferenc Múzeum, 1992.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Révai nagy lexikona. Budapest., Révai, 1911.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Budapest, Kassák Kiadó, 1999-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
