Balla Kálmán (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Balla Kálmán (Alsónémedi, 1869. március 29. – Budapest, 1946. április 30.) színész, igazgató.

Családja[szerkesztés]

Bácsi Balla Kálmán és Zárnoky Ilona fia. Unokája Balla Károlynak, a Nemzeti Színház egyik alapítójának. Három felesége volt, 1897. december 8-tól Csík Irén (sz. Arad, 1874. június 24.) énekesnő, 1912. február 20-tól Marton Erzsi (sz. 1885. január 2.) színésznő, 1922. május 20-tól Tóth Olga (sz. 1899. február 26.).

Életútja[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte és hivatalnok lett, a budapesti rendőrség szolgálatába állott, de otthagyta hivatalát és 1889-ben az akkori Színitanodába iratkozott be, melynek elvégzése után elszerződött Kolozsvárra, onnan Pécsre, Somogyi Károly társulatához. 1897. október 1-jétől a Magyar Színház főrendezője volt, 1911-ben újra itt működött. Ekkori legnagyobb sikere Bíró Rablólovagjának címszerepe. 1901. október 5-től Győrött, majd Miskolcon, Pozsony-Sopronban volt színigazgató. Közben június 1-jétől Triesztben a Politeama Rosettiben magyar színielőadást tartott 14 napon keresztül, Pólában a városi színházban 6 előadást, Fiuméban 3 szezonon át két-két és fél hónapon át tartott előadásokat. 1904-ben Miskolcon, később a Délvidéken volt színigazgató. 1899. április 25-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, mint Jean Raynaud a Constantin abbéban, két nap múlva pedig a Stuart Máriában mint Mortimer, majd a Kaméliás hölgyben mint Duval Armand. 1919-ben Berlinben filmen játszott, 1922-ben az Intim Kabaré művezető igazgatója lett, ahol ez év május hó 14-én megünnepelte harminc éves jubileumát. 1926. október hó 1-től az Országos Színészegyesület főkönyvelője volt, majd 1928. január 1-én nyugdíjba ment.

Több darabot fordított (Laffair Eduárd: Fürstenkind stb.). Írt gyermekdarabokat is.

Működési adatai[szerkesztés]

1890–92: Kolozsvár; 1892–1901: Szeged, Pécs, Nagyvárad; 1896–98: Arad. Igazgatóként: 1901–1903: Győr; 1903–1904: Zombor; 1904–1907: Miskolc; 1907–1911: Pozsony; 1913–1917: Zombor; 1917–1919: Sopron

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

  • Adhemar (Sardou–Najac: Váljunk el!)
  • Biliczky (Herczeg F.: A dolovai nábob leánya)
  • Duval (Bisson: Válás után)
  • Raymond (Pailleron: Ahol unatkoznak)

Filmszerepei[szerkesztés]

  • Olavi, az elvarázsolt hercegkisasszony (1920)
  • A két és fél jómadár (1923)
  • Piri mindent tud (1932) – szállodatitkár
  • Helyet az öregeknek (1934, magyar-osztrák) – báró, Adél apja
  • Pesti mese (1937) – banktisztviselő
  • Azurexpressz (1938) – anyakönyvvezető
  • Szervusz, Péter! (1939) – komornyik az esküvői vacsorán
  • Garszonlakás kiadó (1939) – klubtag
  • Lelki klinika (1941) – Tordai Gusztáv

Források[szerkesztés]