Balaganszk
Balaganszk (Балаганск) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Irkutszki terület | ||
Járás | Balaganszki | ||
Irányítószám | 666391 | ||
Körzethívószám | 39548 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3811 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+8 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 01′, k. h. 103° 06′54.016667°N 103.100000°EKoordináták: é. sz. 54° 01′, k. h. 103° 06′54.016667°N 103.100000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balaganszk témájú médiaállományokat. |
Balaganszk (oroszul: Балаганск) városi jellegű település Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Balaganszki járás székhelye.
Lakossága: 4109 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Irkutszk területi székhelytől 281 km-re északnyugatra, az Angara bal partján helyezkedik el. Két oldalról az Angarán kialakított Bratszki-víztározó veszi körül. A legközelebbi vasútállomás Zalari (86 km), a transzszibériai vasútvonal Tajset–Irkutszki szakaszán.[2]
Története
[szerkesztés]A Bulagat vagy Bulagan faerődöt 1653-ban alapították a burjátok területén a prémadó (jaszak) beszedésére. Nevét később az oroszok Balaganszkra változtatták. 1775-ben város, 1856-ban az Irkutszki kormányzóság Balaganszki körzetének központja lett.
A szovjet időszakban, 1925-ben városi rangját elvesztette, visszaminősítették falunak. A Bratszki-víztározó kialakításakor az elárasztandó területről a folyón 45 km-rel lejjebb, a víztározó magas partjára költöztették át. 1989-ben lett járási székhely.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Balaganszkij rajon (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
Források
[szerkesztés]- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Balaganszk (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
- Enciklopegyija Brokgauza i Efrona (orosz nyelven) (1890–1907)
- M. N. Melhejev. Geograficseszkije nazvanyija Vosztocsnoj Szibiri (orosz nyelven) (1969)