Bahama-szigeteki mosómedve

Bahama-szigeteki mosómedve
	Két példány egy menhelyen
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Alrendág:	Arctoidea;
Öregcsalád:	Musteloidea;
Család:	Mosómedvefélék (Procyonidae);
Alcsalád:	Procyoninae;
Nemzetség:	Procyonini;
Alnemzetség:	Procyonina;
Nem:	Procyon;
Faj:	P. lotor;
Alfaj:	P. l. maynardi;
Tudományos név
	Procyon lotor maynardi; Bangs, 1898
Szinonimák
	Procyon maynardi Bangs, 1898; Procyon lotor flavidus de Beaux, 1910; Procyon lotor minor Miller, 1911; Procyon minor (Miller, 1911); Procyon lotor varius Nelson & Goldman, 1930;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bahama-szigeteki mosómedve témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bahama-szigeteki mosómedve témájú médiaállományokat és Bahama-szigeteki mosómedve témájú kategóriát.

A bahama-szigeteki mosómedve (Procyon lotor maynardi) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó mosómedve (Procyon lotor) egyik alfaja.

Korábban, egy ideig önálló fajnak vélték Procyon maynardi név alatt. Az úgynevezett guadeloupe-i mosómedve, melyet olykor önálló fajként, máskor pedig a mosómedve egy másik alfajaként tartottak számon, valójában a bahama-szigeteki mosómedve Guadeloupe-szigetcsportjára betelepített állománya.^[1]^[2]^[2]^[3]

Előfordulása

A Bahama-szigetek területén honos. Az úgynevezett guadeloupe-i mosómedvea a Kis-Antillák két szigetén, a Guadeloupe-hoz tartozó két fősziget Grande-Terre és Basse-Terre területén él. Kristofer M. Helgen és Don E. Wilson 2003-as tanulmánya szerint – melyben morfológiai és genetikai szempontból is megvizsgálták az állatot – megállapítható, hogy a mosómedvék emberi közvetítéssel jutottak el Guadeloupe szigeteire néhány száz évvel ezelőtt.

Megjelenése

Kisebb, mint a kontinentális mosómedve alfajok; ezt az izolált zsugorodás okozza. A kifejlett példányok testtömege 1,8–10,4 kilogrammosak. Bundája szürke. Nincsenek gyűrűk a farkán. Ennek az állatnak 40 darab foga van; a fogképlete a következő: ${\tfrac {3.1.4.2}{3.1.4.2}}$ .

Életmódja

Mindenevő, gyümölcsöket, zöldségeket, húst és tojást fogyaszt.

Szaporodása

Párzási időszakra január és március között kerül sor.

Jegyzetek

↑ Zeveloff, Samuel I.. Raccoons: A Natural History. Washington, D. C.: Smithsonian Books, 44. o. (2002). ISBN 978-1-58834-033-7 (This source was used for all information in this article unless noted otherwise.)
↑ ^a ^b Helgen, Kristofer M. (2003. január 1.). „Taxonomic status and conservation relevance of the raccoons (Procyon spp.) of the West Indies”. Journal of Zoology, Oxford 259 (1), 69–76. o, Kiadó: The Zoological Society of London. DOI:10.1017/S0952836902002972. ISSN 0952-8369.
↑ "National Invasive Species Strategy", by the BEST Commission

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bahamian raccoon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Zeveloff, Samuel I.. Raccoons: A Natural History. Washington, D. C.: Smithsonian Books, 44. o. (2002). ISBN 978-1-58834-033-7 (This source was used for all information in this article unless noted otherwise.)

[helgen-2] Helgen, Kristofer M. (2003. január 1.). „Taxonomic status and conservation relevance of the raccoons (Procyon spp.) of the West Indies”. Journal of Zoology, Oxford 259 (1), 69–76. o, Kiadó: The Zoological Society of London. DOI:10.1017/S0952836902002972. ISSN 0952-8369.

[3] "National Invasive Species Strategy", by the BEST Commission

[1]

[2]

[3]