Bad Iburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bad Iburg
Az iburgi kastély
Az iburgi kastély
Bad Iburg címere
Bad Iburg címere
Bad Iburg zászlaja
Bad Iburg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Polgármester Annette Niermann (Szövetség ’90/Zöldek)
Irányítószám 49186
Körzethívószám 05403
Rendszám OS
Testvérvárosok
Lista
  • Pagėgiai (1993–)
  • Charlottenburg-Wilmersdorf (1980–)
Népesség
Teljes népesség10 661 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség292,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Terület36,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Bad Iburg (Németország)
Bad Iburg
Bad Iburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 09′ 33″, k. h. 8° 02′ 50″Koordináták: é. sz. 52° 09′ 33″, k. h. 8° 02′ 50″
Bad Iburg (Alsó-Szászország)
Bad Iburg
Bad Iburg
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Bad Iburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Iburg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bad Iburg, város Németországban Alsó-Szászországban, a Teutoburgi erdő déli lejtőjén fekvő, gyógyfürdőjéről híres üdülőhely.

Fekvése[szerkesztés]

Osnabrücktől 18 km-re délre és Münstertől 40 km-re északkeletre terül el.

Története[szerkesztés]

BadIburgSchlossSchlaun.JPG
BadIburgSchlossBennoturm.JPG

A település nevét 753-ban említette először oklevél.

772-ben már várát is említették, egy feljegyzés szerint ekkor Charlemagne hódította meg az Iburg-i királyi várat, majd a második alkalommal 783-ban frank katonák hódíttták meg Iburgot. A régió határain túl Iburg a tizenegyedik században kapott jelentőséget. 1052-1068 között Benno, Osnabrück püspöke épített itt várat, majd bencés kolostort.

1100 körül Iburg lett az Osnabrücki püspökök állandó lakhelye.

1254-ben pedig a püspöktől városi jogokat is kapott a település, melyeket a püspök meg is erőített. 1293-ban ugyancsak említették Iburg néven "oppidum"-ként, mint városi jellegű települést. 1349-ben a kastély és kolostor egy villám által a tűz martalékává vált. 1359-ben kapta meg Iburg a Wigbold privilegiumot.

1455-1482 között III. Conrad püspök három kapuval ellátott fallal vette körül a várost.

1585-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a lakóépületek mintegy fele leégett. 1633-ban Gustav Gustavson svéd csapatai foglalták el a várost és a várat is.

1650-ben Franz Wilhelm von Wartenberg püspök Iburgba helyezte vissza székhelyét, mely püspöki székhely maradt 1672-ig, amikor a püspöki székhelyet az új osnabrüvki várba helyezték át.

1750 és 1755 között a várhegyen barokk kolostor épült a vesztfáliai barokk építész Johann Conrad Schlaun tervei alapján. A kolostor 1803-ig létezett. 1920-ban Iburg már mint gyógyüdülő volt említve.

Iburg 1959-ben kapott újra városi jogokat. 1967-ben már elismert Kneipp fürdőhely, és ez időtől viseli a mai Bad Iburg nevét.

1964-ben katolikus anyák-szanatóriuma nyílt a városban, mely 1998-ig létezett.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Püspöki kastély (Bischöfliches Schloss) - a 17-18. században épült. A kastély lovagterme (Rittersaal); A. Aloisi olasz festő Németalföld perspektívikus mennyezetképeinek egyikét alkotta meg benne.

Források[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  1. https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 2.