Béldi Ákos
| Béldi Ákos | |
 | |
| Született | 1846. december 19.[1] Kolozsvár[1] |
| Elhunyt | 1932. március 2. (85 évesen)[1][2] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései | Osztrák Császári Lipót-rend[2] |
| Sírhelye | Házsongárdi temető (Béldi kripta) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Béldi Ákos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Uzoni gróf Béldi Ákos (Kolozsvár, 1846. december 19. – Budapest, 1932. március 2.) főnemes, nagybirtokos, politikus, főispán, császári és királyi kamarás, a főrendiház örökös tagja.
Életpályája[szerkesztés]
Régi székely nemesi családból származik. Gimnáziumot végzett és érettségit tett szülővárosában. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja (1888–1905), a kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa (1892–1905), a Főrendiház tagja. Az Erdély(rész)i Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke (1888–1897), majd elnöke (1897–1923), majd díszelnöke. Főispánsága idején választották meg Kossuth Lajost Kolozsvár díszpolgárává (1889. augusztus 27-én), amikor Kossuth tiszteletére Kolozsvárott és a vármegye több településén Kossuth-napokat tartottak.[3] Szintén főispánsága alatt adták át Kolozsváron Fadrusz János Mátyás-szobrát (1902. október 12-én). Az I. világháború után a megcsonkított Magyarországra költözött.
Budapesten halt meg 1932. március 2-án, és a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra március 7-én a családi kriptába.[4] A temetésen Sándor József szenátor búcsúztatta volna, de erre nem volt lehetősége az egyházi szertartáson, és betegsége miatt nem vállalhatta a temetői emlékbeszédet, ezért az EMKE úgy döntött, hogy egy külön emlékülést tartanak volt elnökük emlékére.[5]
Könyve[szerkesztés]
- Béldi Ákos gróf, dr. Filep Gyula, dr. Genersich gusztáv, dr. Jakabházy Zsigmond, dr. Rigler Gusztáv, dr. Sárkány Lajos, dr. Szádeczky Gyula: Erdély nevesebb fürdői 1902-ben (sajtó alá rendezte Rigler Gusztáv. 32 fénynyomatú műmelléklettel. Közegészségügyi kalauz. Bp., 1903.[6]
Családja[szerkesztés]
Apja ugroni gróf Béldi Ferenc (1798–1880), Küküllő vármegye főispánja, anyja vargyasi Dániel Zsófia (1820–1897). Első felesége 1871-től 1896-ig bethleni gr. Bethlen Emma (1848–1896), második felesége 1912-től Bárdy-Heckel Gabriella (1876–1965) színésznő, operettprimadonna. Első házasságából egy fia és négy lánya született.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ a b Országos Széchényi Könyvtár
- ↑ Kossuth Lajos díszpolgársága, Kolozsvár, 1889. augusztus 28. Online hozzáférés
- ↑ Erdély földjébe temetik gróf Béldi Ákost, Keleti Újság, 1932. március 7. Online hozzáférés
- ↑ Az EMKE Béldi Ákos gróf emlékéért, KeLeti Újság, 1932. március 10. Online hozzáférés
- ↑ Erdély nevezetesebb fürdői 1902-ben, Arcanum, Online hozzáférés
Források[szerkesztés]
- Kozák Péter: Béldi Ákos, Névpont, Online hozzáférés
- Petőfi Irodalmi Múzeum
További infomációk[szerkesztés]
- Jánossy Béla: Béldi Ákos gróf. In: A Kolozsvári Szent Imre Egyesület évkönyve. 5-6. o. (1910) Online hozzáférés