Békéssy Rudolf
| Békéssy Rudolf | |
| Született |
Rapp Rudolf 1883, október 23. Lugos, Krassó-Szörény vármegye |
| Elhunyt |
1972. május 18. (88 évesen) Budapest, |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | tövisi és füzesséri Füzesséry Mária |
| Foglalkozása | ezredes, A Zala vármegyei Vitézi Rend székkapitánya |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vitéz Békéssy Rudolf (Lugos, Krassó-Szörény vármegye, 1883. október 23. – Budapest, 1972. május 18.) császári és királyi ezredes, 1931 és 1935 között Zala vármegye Vitézi Rend székkapitánya, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja.
Élete[szerkesztés]
Polgári családban született. Apja, Rapp János, anyja, Májer Katalin volt. 1904-ben végezte a hadapródiskolát. Az 1. h. tábor ágyúsezredben mint főhadnagy mozdonyos tiszt, majd mint ütegparancsnok, később mint százados a 140. tábor tarackezred I. osztályú parancsnokaként összesen 53 hónapig tartó harcvonalbeli szolgálattal végigküzdötte a világháborút. Az ütege a mintegy 12 km kiterjedésű arcvonalszakasz egyedüli ütege és a gyalogság főtámasza volt. A visszavonuló csapatokat meglepetésszerű ellenséges oldaltámadás érte. A támadó orosz túlerőt azonban Békéssy főhadnagy ütegének tüzével végsőkig feltartóztatta. Amidőn pedig az orosz roham az üteget már 200 méterre megközelítette, felsőbb parancsra felmozdonyozott és az üteget, élénk gyalogsági oldaltűzben, vágtában vonta ki a harcból, minden lövegét megmentve.
Békéssy Rudolf főhadnagy ütegparancsnoknak és ütege hősies önfeláldozó kitartásának köszönhető, hogy a rajtaütésszerű hatalmas ellenséges oldaltámadás nem vezetett katasztrófához. Egy ízben megsebesült. Az összeomláskor olasz hadifogságba esett, ahol 11 hónapot töltött.[1][2]
Az Országos Vitézi Szék 1931. november 1-jén vitéz Békéssy Rudolf (1883–1972) nyugalmazott alezredest bízta meg Zala vármegye vitézi székkapitányságának vezetésével, amikor vitéz Szentkirályi Gyula távozott a hivatalból; a tisztséget Békéssy Rudolf 1935-ig töltötte be, és utóda vitéz boldogfai Farkas Sándor nyugalmazott ezredes lett.[3]
Budapesten, 1972. május 18-án hunyt el.
Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]
Feleségül vette Budapesten 1925. augusztus 5-én a nemesi származású tövisi és füzesséri dr. Füzesséry Mária Magdolna Etelka Margit (*Szeged, 1897. december 20. –†Budapest, 1883. szeptember 8.) kisasszonyt,[4][5] akinek a szülei dr. tövisi és füzeséri Füzesséry Zoltán (1862–1933), Békés vármegye főispánja, kormánybiztos, és Kulin Etelka (1873–1967) voltak.[6] Az esküvői tanúk dr. Füzesséry Géza és Májer Ferenc voltak. A házasságból két leány született:
- Békéssy Ilona. Férje, Imre József
- Békéssy Magdolna. Férje, dr. Perneczky György.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Czeigler Gusztáv – Clauser Mihály et al.: A magyar tüzér. A magyar tüzérség története (Budapest, 1939)
- ↑ familysearch.org Budapest VII kerület - polgári anyakönyvek - halottak - 1972 - Békéssy Rudolf halála - 1972. május 18.
- ↑ Pesti Hírlap, 1931. november (53. évfolyam, 249-272. szám)1931-11-08 / 254. szám
- ↑ familysearch.org Budapest VI kerület - polgári anyakönyvek - házasságok - 1925. aug 5. Békéssy Rudolf és Füzesséry Mária házassága
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Békéssy Rudolfné Füzesséry Mária[halott link]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Füzesséry Zoltánné Kulin Etelka[halott link]
|
előző zalai főkapitány |
Zala vármegye Vitézi Rend székkapitánya |
következő zalai főkapitány |
