Békéssy Rudolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Békéssy Rudolf
Született Rapp Rudolf
1883, október 23.
Lugos, Krassó-Szörény vármegye
Elhunyt 1972. május 18. (88 évesen)
Budapest,
Nemzetisége magyar
Házastársa tövisi és füzesséri Füzesséry Mária
Foglalkozása ezredes, A Zala vármegyei Vitézi Rend székkapitánya

Vitéz Békéssy Rudolf (Lugos, Krassó-Szörény vármegye, 1883. október 23.Budapest, 1972. május 18.) császári és királyi ezredes, 1931 és 1935 között Zala vármegye Vitézi Rend székkapitánya, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja.

Élete[szerkesztés]

Polgári családban született. Apja, Rapp János, anyja, Májer Katalin volt. 1904-ben végezte a hadapródiskolát. Az 1. h. tábor ágyúsezredben mint főhadnagy mozdonyos tiszt, majd mint ütegparancsnok, később mint százados a 140. tábor tarackezred I. osztályú parancsnokaként összesen 53 hónapig tartó harcvonalbeli szolgálattal végigküzdötte a világháborút. Az ütege a mintegy 12 km kiterjedésű arcvonalszakasz egyedüli ütege és a gyalogság főtámasza volt. A visszavonuló csapatokat meglepetésszerű ellenséges oldaltámadás érte. A támadó orosz túlerőt azonban Békéssy főhadnagy ütegének tüzével végsőkig feltartóztatta. Amidőn pedig az orosz roham az üteget már 200 méterre megközelítette, felsőbb parancsra felmozdonyozott és az üteget, élénk gyalogsági oldaltűzben, vágtában vonta ki a harcból, minden lövegét megmentve.

Békéssy Rudolf főhadnagy ütegparancsnoknak és ütege hősies önfeláldozó kitartásának köszönhető, hogy a rajtaütésszerű hatalmas ellenséges oldaltámadás nem vezetett katasztrófához. Egyízben megsebesült. Az összeomláskor olasz hadifogságba esett, ahol 11 hónapot töltött.[1][2]

Az Országos Vitézi Szék 1931. november 1-jén vitéz Békéssy Rudolf (18831972) nyugalmazott alezredest bízta meg Zala vármegye vitézi székkapitányságának vezetésével, amikor vitéz Szentkirályi Gyula távozott a hivatalból; a tisztséget Békéssy Rudolf 1935-ig töltötte be, és utóda vitéz boldogfai Farkas Sándor nyugalmazott ezredes lett.[3]

Budapesten, 1972. május 18-án hunyt el.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Feleségül vette Budapesten 1925. augusztus 5-én a nemesi származású tövisi és füzesséri dr. Füzesséry Mária Magdolna Etelka Margit (*Szeged, 1897. december 20. –†Budapest, 1883. szeptember 8.) kisasszonyt,[4][5] akinek a szülei dr. tövisi és füzeséri Füzesséry Zoltán (18621933), Békés vármegye főispánja, kormánybiztos, és Kulin Etelka (18731967) voltak.[6] Az esküvői tanúk dr. Füzesséry Géza és Májer Ferenc voltak. A házasságból két leány született:

  • Békéssy Ilona. Férje, Imre József
  • Békéssy Magdolna. Férje, dr. Perneczky György.

Jegyzetek[szerkesztés]


előző zalai főkapitány
vitéz
érszentkirályi
Szentkirályi Gyula

alezredes

Zala vármegye Vitézi Rend székkapitánya

1931.–1935

következő zalai főkapitány
vitéz
boldogfai
Farkas Sándor

ezredes