Báthory István (építész, 1873)
| Báthory István | |
| Született | 1873. október 30.[1][2] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1949. november 24. (76 évesen)[3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Zauner Emília (h. 1897–1949) |
| Szülei | Báthory István |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1895) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (37/1-1-23/24)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Báthory István (Budapest, 1873. október 31. – Budapest, 1949. november 24.)[6] magyar építész, Báthory István síelő nagyapja.
Életpályája[szerkesztés]
Apja Báthory István szülészorvos, Semmelweis Ignác munkatársa volt. Anyja Klenovits Teréz.
1906-ban a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének áruház tervpályázatán elnyerte a 600 koronás harmadik díjat. Pasaréten több lakóház tervezője. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége és a Magyar Építőmesterek Egyesülete elnöke, a Magyar Mérnök és Építész Egylet választmányi tagja, 1920 és 1923 között az egylet Középítési Szakosztályának az elnöke.
Az 1905-ben Czigler Győző emlékére alapított, a legjobb előadót jutalmazó Czigler-érmet odaítélő bizottság tagja.
Halálát szívbénulás, tüdővizenyő okozta.
Családja[szerkesztés]
Felesége Zauner Emília (1875–1951) volt, akivel 1897. november 27-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[7]
Gyermekei:
- Báthory Emília (1900–1991). Férje Rausch Zoltán Gyula (1895–1938) orvos.
- Báthory Katalin (1903–1967). Első férje Benes József (1898–?) cégvezető, akitől elvált. Második férje Littke István (1903–1976) államvasúti tisztviselő.
- Báthory Magdolna (1905–1987). Férje Báthory-Hüttner János (1896–1954) könyvkiadó, sportvezető. Elváltak.
Publikációi[szerkesztés]
- Az építőművészet története I. Ó-kor. (társszerző, 1903, szerk. Kabdebó Gyula)
- A Nemzeti Színház építésének és lebontásának története (in Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye 48, 1914)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. november 8.)
- ↑ Báthory István születési anyakönyvi bejegyzése - Familysearch (angol nyelven)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 2148/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Művészet, ötödik évfolyam, harmadik szám
- Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.