Azori-szigeteki forrópont
Az Azori-szigeteki forrópont egy forrópont a Közép-Atlanti-hátság keleti oldalán.[1] Magát a forrópontot geokémiai[2] és gravitációs tényezők jelzik, valamint a tengermélység csökkenése.
Geológia[szerkesztés]
A terület az Azori-platóból és az Azori-szigetekből áll. Utóbbiak nagyjából 7 millió éve jöttek létre vulkanizmus révén. Összesen kilenc sziget alkotja a csoportot. A forrópont három tektonikus lemez találkozásánál fekszik: az észak-amerikai, az eurázsiai és az afrikai lemezénél.[3] Ez okozza a forróponttal összeköthető nagyszámú vulkáni jelenségek összességét.
Az Azori plató[szerkesztés]
Az Azori-szigetek a platón találhatóak. A plató egy megvastagodott óceánkérget jelent, ami mintegy 20 millió éve jött létre. A területen mintegy −50 km mélységben negatív sebességű S-hullámokat figyeltek meg. Ezt valószínűleg a paltót létrehozó köpenycsóva okozza.[3] Nem zárható azonban ki, hogy a szokatlan vulkanizmusért mindössze a három lemez találkozása lehet a felelős.[4]
A forrópont és a hátság kapcsolata[szerkesztés]
A Közép-Atlanti-hátság egy távolodó lemezszegély mentén alakult ki. A hátság mentén folyamatos a magma feláramlása, ami vonulatokat és felszíni vulkanizmust okoz. A felhalmozódást, amilyen például az Azori-szigetek alatt van, nevezték el forró pontnak. A gravitációs mezőt vizsgálva kimutatták, hogy itt a kéreg vastagsága a szokásosnak mintegy másfélszerese, és így a szétterülő gerinc megemelkedik.[5]
A forrópont aszimmetrikus észak-déli irányban. A kéreg a gerincen valószínűleg magmás és tektonikus folyamatok révén jön létre, előbbihez az anyag a rövidéletű magmakamrákból származik.[6] A túlzott olvadéktermelődés miatt azonban az élettartam meghosszabbodhatott, ez okozza a felboltozódást és a kéreg megvastagodását. Ugyanakkor a hátság is befolyásolhatta a plató fejlődését, felvetődött ugyanis, hogy a hátság terjedési vonulatai is létrehozhatták a fő vulkáni gerinceket.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cannat, M. (1999). „Mid-Atlantic Ridge–Azores hotspot interactions: along-axis migration of a hotspot-derived event of enhanced magmatism 10 to 4 Ma ago”. Earth and Planetary Science Letters 173 (3), 257–269. o. [2013. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/S0012-821X(99)00234-4.
- ↑ (2003) „Interaction between the Mid-Atlantic Ridge and the Azores hot spot during the last 85 Myr: Emplacement and rifting of the hot spot-derived plateaus”. Geochemistry, Geophysics, Geosystems 4 (10), 1–23. o. [2013. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1029/2003GC000527.
- ↑ a b Silveria, G. (2006). „Azores hotspot signature in the upper mantle”. Journal of Volcanology and Geothermal Research 156 (1–2), 23–34. o. DOI:10.1016/j.jvolgeores.2006.03.022.
- ↑ Smith, A. G. (2007. május 10.). „A plate model for Jurassic to recent intraplate volcanism in the Pacific Ocean basin”. In Plates, Plumes, and Planetary Processes, edited by G.R. Foulger and D.M. Jurdy, Geological Society of America Special Paper 530, Boulder, CO 430, 471–496. o.
- ↑ Bourdon, B. (1996). „Ridge-hotspot interaction along the Mid-Atlantic Ridge between 37°30′ and 40°30′N: the UTh disequilibrium evidence”. Earth and Planetary Science Letters 142, 175–189. o. DOI:10.1016/0012-821x(96)00092-1.
- ↑ Singh, S. C. (2006). „Discovery of a magma chamber and faults beneath a Mid-Atlantic Ridge hydrothermal field”. Nature 442 (7106), 1029–1032. o. [2013. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/nature05105. PMID 16943836.
Források[szerkesztés]
- Azori forrópont mélységi nyoma
- Végesfrekvenciájó szeizmikus tomografikus kép a felső köpenyszerkeszetről
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Azores hotspot című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.