Az Amerikai Egyesült Államok 2019. decemberi iraki és szíriai légicsapásai

2019. december 29-én az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelentette, „precíziós védelmi bevetést” hajtott végre a Csatalib Hezbollah iraki és szíriai támaszpontjai ellen. (Három helyszín Irakban, kettő Szíriában volt.) Ezt azután kezdték meg, hogy a Csataib Hezbollah olyan iraki helyszíneket támadott meg, melyek az OIR-nak adtak otthont. A Csataib Hezbollah nem vállalta a támadásokért a felelősséget. Iraki források szerint legalább 25 milicista harcos meghalt, 55 pedig megsebesült. Hivatalos közlemények szerint a támadásokra azért került sor, mert korábban egy iraki katonai bázison megöltek egy amerikai polgári szerződéses állományút.

Előzmények

Irán és az Amerikai Egyesült Államok között feszültség alakult ki, mikor Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan érvénytelenítette a 2015-ös atommegállapodást, és ismét szankciókat vezetett be az ország ellen. Az USA az Inherent Resolve hadművelet keretei között 2014-ben ismét bevonult Irakba, hogy megtámadja és visszaszorítsa az Iraki és Szíriai Iszlám Államot, valamint az ISIL-ellenes koalíció tagjaként kiképzéseket biztosítottak az iraki sereg számára. Iránról köztudott volt, hogy olyan mértékben támogatta az iraki síita milicistákat, mely már fenyegette az amerikaiak iraki jelenlétét és a szunnita vezetésű iraki kormány működését.

December 27-én Irak Kirkuk kormányzóságban a K–1 Légibázist több mint 30 rakétával támadták meg, aminek a következtében egy amerikai polgári szerződéses állományú meghalt, négy amerikai katona pedig megsebesült. Az USA az iráni hátterű Csataib Hezbollahot, az iraki Népi Mozgósítási Egység egyik alcsoportját tette felelőssé a támadásért. A repülőtér a sok olyan iraki reptér egyike volt, melyek helyet biztosítottak az Inherent Reserve hadműveletben részt vevőknek.

Egy vezető amerikai tisztviselő szerint a december 27-i incidens előtti két hónapban egy 11 alkalomból álló „hadjárat” volt olyan iraki repülőterek ellen, ahol az IR hadművelet résztvevői állomásoztak. Ezek közül sokért az amerikaiak a Csataib Hezbollahot tették felelőssé.

Katonai támadások

Videó az amerikaik támadásáról a Csataib Hezbollah ellen Irak nyugati részén, 2019. december 29.

2019. december 29-én 23:00 óra környékén iraki és szíriai területen az USA a Csataib Hezbollah öt támaszpontját támadta meg. A Pentagon szerint az USA három iraki és két szíriai célpontot semmisített meg, melyek között voltak raktárak és parancsnoki táborhelyek is. Egy amerikai tisztviselő szerint a támadásokhoz F-15E harci repülőgépeket használtak precíziós irányított bombákkal, és a megfigyelések szerint másodlagos robbanások is voltak, melyek robbanóanyagok jelenlétére utalnak. A lőszerraktárban voltak rakéták és a milicisták által használt drónok is.

Az USA nem hozta nyilvánosságra a támadások helyszíneit, de a hírek szerint az egyik célpont a csoportnak a a nyugati, Szíriával közös határon álló központja lehetett. A támadások helyszíne az ország délkeleti részében, az Eufrátesz folyó völgyében volt.

Veszteségek

A jelentések szerint legalább 25 harcos meghalt és 55 megsebesült. Iraki biztonsági ér katonai források szerint az iraki támadásokban a Csataib Hezbollah legalább négy helyi parancsnokát megölték. Az USA nem tudta megerősíteni a milicisták oldalán esett veszteségek mértékét.

Következmények

December 29-én a támadások után az USA tisztviselői arra figyelmeztettek, hogy az amerikai érdekek megvédése érdekében további akciókat is foganatosíthatnak. Ezen kívül a másik ok az, hogy „elrémisszék Iránt és a milicista csoportokat a rossz viselkedéstől”. Donald Trump amerikai elnököt a légi támadások előtt és után nemzetbiztonsági tanácsadói tájékoztatták, és arról is értesült, hogy kilátásba helyeztek egy következő katonai csapást.

Egy nyilatkozatban Jonathan Hoffman védelmi államtitkár a csapásokat „megelőzőnek” minősítette, és azt állította, a Csataib Hezbollah ellen indított támadást megelőző hetekben és hónapokban kapcsolatban voltak az Inherent Resolve hadművelet seregeivel és iraki partnereikkel. Hoffmann célzott arra is, hogy a milicisták fegyvereket kaptak az iráni Kudsz erőktől, melyeket később bevetettek az IR csapatai ellen.

Iraki reakciók

Az Iraki Fegyveres Erők egyik szóvivője azt állította, hogy Mark Esper amerikai védelmi miniszter fél órával a műveletek megkezdése előtt tájékoztatta Abel Abdul Mahdi miniszterelnököt melyeket ő hevesen ellenzett és, melyeket elítélt. A szóvivő szerint az USA egyoldalú lépése „alattomos hátba szúrás” volt. Abel Abdul Mahdi miniszterelnök 2019. december 31. és 2020. január 2. közötti időszakra három napos nemzeti gyászt rendelt el. A miniszterelnök kijelentette, hogy a támadásra nem bizonyítékok alapján került sor, hanem a háttérben sokkal inkább az USA és Irán közti viszony elmérgesedése áll,

A Népi Mozgósítási Egység vezető parancsnoka, Jamal Jaafar Ibrahimi azt mondta: „Az Irakban lévő amerikai seregek elleni válaszunk nagyon kemény lesz.”

Támadás az amerikai nagykövetség ellen

December 31-én a PMU milicistái és támogatóik megtámadták az USA bagdadi nagykövetségét, és azt követelték, hogy az USA még több haderőt küldjön, hogy így csillapítsa a helyzetet.

Egyéb reakciók

• Irán – Az Iráni Külügyminisztérium szóvivője, Abbas Mousavi azt mondta, az USA „nyíltan megmutatta, hogy a terrorizmus pártján áll, és bebizonyította, hogy semmibe veszi az országok függetlenségét és nemzeti szuverenitását.” Hozzátette, hogy az USA-nak el kell fogadnia az „illegális támadás” következményeit. Irán legfelsőbb vezetője egy tweetben ezt írta: „Ha Irán harcolni akar egy országgal, azt közvetlenül támadja meg.”
• Bahrein – Bahrein Külügyminisztériuma egy a légi támadást támogató közleményt tett közzé.
• Izrael – Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök dicsérte a milicisták elleni légi támadást, és kihangsúlyozta a csoportok és Irán közti kapcsolatot.
• Oroszország – Oroszország külügyminisztériuma a helyzetet elfogadhatatlannak nevezte, és mindkét felet önmérsékletre szólította fel.
• Libanon Hezbollah – A libanoni Hezbollah egy közleményben „Irak és az iraki nép szuverenitásának, biztonságának és stabilitásának égbekiáltó megsértésének” nevezte.