Az őslakók jogai
Az őslakosok jogai közé tartoznak azok a jogosultságok, amely az őslakos népeket illetik meg különleges helyzetük figyelembevételével: nem csak a minden embert megillető emberi jogok, hanem az őslakos társadalom fennállásából következő gazdasági, szociális és kulturális jogokat (pl. őseik földjének, nyelvének, vallásának és kultúrájának megőrzése). Az őslakosok jogait kifejezheti az alkotmány vagy nemzeti jogszabály, illetve elismeri a nemzetközi jog is, amely az őslakosokat a kormányzat vagy magánérdekek túlkapásai ellen védelmezi.
Meghatározása és történelmi háttere
Az őslakosok jogai azokat illetik meg, akik az őslakosokhoz tartoznak, vagyis egy adott terület eredeti lakosai voltak a térség gyarmatosítása előtt.[1][2][3][4] Az, hogy ki tartozik egy adott országban az őslakosok közé, rengeteg vita tárgyát képezte, de legáltalánosabb definíciója[5] azokra a társadalmakra utal, amelyek egy adott területen éltek a nyugat-európai gyarmatosítók megjelenése előtt. Az őslakosok jogai éppen ezeket a társadalmakat, illetve azok maradványait védelmezik.
Az őslakosok meghatározása országonként eltérő lehet, ezért vita tárgyát képezheti, hogy kit illetnek meg az őslakosok jogai: ebben a vonatkozásban a túlságosan megengedő definíciót éppolyan hátrányosnak tekintik, mint a túlságosan szigorút.[4][6]
Az európai gyarmatosítás története során már a Reneszánsz idején felmerült az őslakosok jogainak védelme: a gyarmatosítók küldetését elfogadva is voltak olyanok, akik felemelték hangjukat az őslakosokkal szembeni embertelen bánásmód ellen és társadalmuk, kultúrájuk megőrzése mellett.[7]
Az őslakosok jogainak elismertetése és védelme sok esetben kapcsolódott össze más jogvédő mozgalmakkal: gazdasági és társadalmi helyzetük, illetve lakhelyük miatt az őslakosok védelme sokszor kapcsolódott szociális és környezetvédelmi mozgalmakhoz.[8][9][10] Egyes tudósok és szervezetek (mint pl. a Rainforest Foundation) véleménye szerint az őslakosok jogainak, társadalmának, hagyományos életformájának megőrzése szorosan kapcsolódik az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, a kulturális és a biodiverzitás megőrzéséhez.[11][12][13]
Az őslakosok jogainak képviselete
Az őslakos társadalmak emberi és más jogainak, követeléseinek, illetve az őslakosok identitásának képviselete minden országban más és más módon valósul meg. Számos szervezet létezik nemzeti és nemzetközi szinten (ld. pl. Finnugor Népek Világkongresszusa), amely valamilyen módon az őslakosok képviseli, és az őslakos nemzetek is számos helyen hozták létre saját kulturális, szociális, politikai vagy egyéb célú intézményeiket.[14]
Nemzetközi szervezetek
Számos nemzetközi önkéntes szervezet (mint pl. Friends of Peoples Close to Nature, Survival International és Cultural Survival) célja az őslakosok jogainak képviselete. Ezek a szervezetek az őslakosok földjeinek, nyelvének, kultúrájának, szokásainak védelmével, üldöztetésük ellen harcolnak, illetve azt akarják megakadályozni, hogy az őslakosokra rákényszerítsék a nyugati kultúra elvárásait.[15][16]
Az őslakosok jogainak képviseletét az Egyesült Nemzetek Szervezetében az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportja Working Group on Indigenous Populations (WGIP) végzi. 2000-ben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (United Nations Human Rights Council) határozatot hozott, hogy egy állandó tanácsadó testületet (United Nations Permanent Forum on Indigenous Issues (PFII)) hoz létre az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (United Nations Economic and Social Council[halott link]) mellett. 2004. decemberben az ENSZ közgyűlése a 2005 - 2014 közötti évtizedet a világ őslakos népeinek második évtizedévé nyilvánította. Az évtized célja az őslakos népeket sújtó problémák elleni jobb nemzetközi összefogás elősegítése, elsősorban a kultúra, az oktatás, az egészségügy, az emberi jogok, a környezetvédelem, illetve a társadalmi és gazdasági fejlődés területén.
2007. szeptember 13-án, több mint 25 éves előkészítő munka után, az ENSZ közgyűlése nyilatkozatot fogadott el az őslakos népek jogairól és azok védelméről.[17][18][19] A nem-kötelező nyilatkozat meghatározza az őslakosok egyéni és csoportos jogait, illetve a kultúrához, nyelvhez, foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és más területekhez fűződő specifikus jogaikat. A nyilatkozat ellen szavazott négy, jelentős őslakos populációval rendelkező ország: az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália. 11 ország tartózkodott, íg 143 ország támogatta a nyilatkozatot.
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. sz. ajánlása
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (International Labour Organisation) 169. számú ajánlása a foglalkoztatáspolitikáról[20] is foglalkozik az őslakos népekkel, illetve az őslakosok munkához és foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogaival, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmával. Az ajánlás elismeri a földtulajdonhoz való jogaikat, egyenlőségüket és szabadságukat, illetve jogukat az őslakosokat érintő döntések meghozatalában való részvételre.[21][22][23]
2001. óta foglalkozik az AÁSZ az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozat megszövegezésével.[24]
Jegyzetek
- ↑ Lindholt, Lone. Human Rights in Development Yearbook 2003: Human Rights and Local/living Law. Martinus Nijhoff Publishers (2005). ISBN 9004138765
- ↑ Gray, Andrew. Indigenous Rights and Development: Self-Determination in an Amazonian Community. Berghahn Books (2003). ISBN 1571818375
- ↑ Keal, Paul. European Conquest and the Rights of Indigenous Peoples: The Moral Backwardness of International Society. Cambridge University Press (2003). ISBN 0521824710
- ↑ a b Kuppe, Rene. Law & Anthropology: "Indigenous Peoples, Constitutional States And Treaties Of Other Constructive Arrangements Between Indigenous Peoples And States". Brill Academic Publishers (2005). ISBN 9004142444
- ↑ Ld. pl.
- ↑ Archivált másolat. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
- ↑ Anaya, S. James. Indigenous Peoples in International Law. Oxford University Press (2004). ISBN 0195173503
- ↑ http://www.ciesin.columbia.edu/TG/PI/RIGHTS/indig.html
- ↑ Archivált másolat. [2015. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20100620122606/http://www.law.uoregon.edu/org/jell/docs/211/OEL105.pdf
- ↑ http://www.treehugger.com/files/2008/10/indigenous-rights-reduced-emissions-deforestation.php
- ↑ Stevens, Stanley. Conservation through cultural survival: indigenous peoples and protected areas. Island Press (1997). ISBN 1559634499
- ↑ United Nations, State of The World's Indigenous Peoples – UNPFII report, First Issue, 2009
- ↑ Pl. Ausztráliában az Aboriginal and Torres Strait Islander Commission (ATSIC), az Egyesült Államokban az Inter-Tribal Environmental Council (ITEC), New Age Frauds and Plastic Shamans (NAFPS), illetve az egyes államokban, illetve szövetségi szinten elismert törzsek
- ↑ friends of Peoples close to Nature website – Our Ethos and statement of principles. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)
- ↑ Survival International website – About Us
- ↑ IWGIA: Declaration on the Rights of Indigenous Peoples. [2008. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 30.)
- ↑ Transindex -- Világ -- ENSZ-nyilatkozat az őshonos népek védelméről. [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
- ↑ A nyilatkozat teljes szövege angolul: Declaration on the Rights of Indigenous Peoples
- ↑ 169. számú ajánlás a foglalkoztatáspolitikáról. [2012. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
- ↑ UNPO – ILO 169: 20 years later
- ↑ Survival International – ILO 169
- ↑ Jones, Peris: When the lights go out. Struggles over hydroelectric power and indigenous rights in Nepal [1] Archiválva 2011. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben NIBR International Blog 11.03.10
- ↑ Ld. Working Group to Prepare the Draft American Declaration on the Rights of Indigenous Peoples
Külső hivatkozások
- The Rights of Indigenous Peoples: Study Guide – University of Minnesota
- Researching Indigenous People's Rights Under International Law – Steven C. Perkins
- Indigenous Rights – International Encyclopedia of the Social Sciences, 2nd Edition
- United Nations Declaration on the Rights of Indigenous Peoples
- ILO Convention 169 (full text)
- State of The World's Indigenous Peoples – UN report, First Issue, 2009