Ugrás a tartalomhoz

Ausztrál ásólúd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztrál ásólúd
Tojó
Tojó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Tarkalúdformák (Tadorinae)
Nemzetség: Ásóludak (Tadorini)
Nem: Tadorna
Faj: T. tadornoides
Tudományos név
Tadorna tadornoides
(Jardine & Selby, 1828)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ausztrál ásólúd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál ásólúd témájú médiaállományokat és Ausztrál ásólúd témájú kategóriát.

Az ausztrál ásólúd (Tadorna tadornoides) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Sorolták az Anas nembe Anas tadornoides néven is.

Előfordulása

[szerkesztés]

A faj Ausztrália endemikus faja. Elterjedési területe szétszórt. A kontinensen a délkeleti részeken honos és előfordul Tasmania szigetén is. A csapadékviszonyoknak megfelelően rövid vándorlásokat tehet, de nem számít kifejezetten vonuló fajnak. Vonulása során a viharok távolra is sodorhatnak madarakat, így ritkán eljut Új-Zéland szigeteire is, de ott nem fészkel.

Édesvizek mentén élő faj, elsősorban a nagy egybefüggő állóvizeket és a lassan folyó folyókat kedveli. Olykor vizektől távolabb, réteken vagy mezőgazdasági területeken is meg lehet figyelni. Ilyen helyeken is csak akkor marad meg tartósan, ha van állandó víz a közelben.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az ásóludak között nagy termetűnek számít. Testhossza 55–72 centiméter. A két ivar között lényeges mértékű ivari dimorfizmus figyelhető meg. A hím melle világos tojáshéjszínű, feje, szárnya, háta és farka fekete. Lába szürke, szeme barna. Nyugalmi ruhája alig valamivel fakóbb, mint a nászruha. A tojó kisebb testű, mint a hím. Fő megkülönböztető bélyege a szemei körül levő fehér mező. Csőrének töve is fehér.

Mindkét ivarnál látható egy vékony, fehér örv a nyak alsó részén. Ez a tojóknál jóval kevésbé feltűnő, egyes egyedeken teljesen hiányozhat is.

Az ausztrál ásólúd évente kétszer vedlik. Az első vedlés a fiókanevelési időszak után következik be. Ekkor minden szárnyevező tollukat lecserélik a madarak, így röpképtelenné válnak. A második vedlés a z első után fél évvel később következik be. Ekkor csak a kis szárnyevező tollakat cserélik le a ludak, így ekkor nem lesznek röpképtelenek. Ezután két hónappal öltik fel a nászruhájukat.

A fiatal ásóludak hét hónapos korban öltik fel első felnőtt tollazatukat. Ez a tollruha valamivel sötétebb és kevésbé színes, mint az öreg madaraké.

Hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Tápláléka rákokból, kagylókból, csigákból és magvakból áll, de a szárazföldön legelni is szokott.

Szaporodása

[szerkesztés]

Szaporodási időszaka az ausztrál tél időszakára esik, március és április hónapokra. Odvakban, elsősorban faodvakban költő faj, de a talajba ásott üregekbe is fészkelhet. Egy-egy jól bevált odút éveken át felkereshet a pár. A tojó 5-14 tojást rak a fészkekbe melyeket egymaga költ ki. A hím ezalatt a közelben tartózkodik és elkíséri a tojót táplálékot keresni, mikor az rövid időre elhagyja a fészket. A fiókák 30-33 napos kotlás után kelnek ki a tojásokból. A fiókák egy-két napon belül elhagyják az odút és ezután mindkét szülő vezeti és védelmezi őket.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Australische Kasarka című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]